"A Bizottság kiadta azon közleményét, mely az ún. hatos csomag részeként is ismert potenciális makrogazdasági egyensúlytalanság problémáit hivatott megvilágítani az egyes tagállamokban. Arról a hatos csomagról van szó, amelynek tárgyalását és előkészítését döntő részben a magyar elnökség végezte. Ezzel elérkezett az Európai Parlament és képviselői által is széleskörűen támogatott és alakított gazdaságirányítás gyakorlati formája, amikor valójában kiderülhet - bár sajnos csak utólagos elemzés keretén belül -, hogy egy ország gazdaságpolitikáját tekintve milyen mértékben és milyen távon felel meg a közösen lefektetett gazdaságpolitikai céloknak. Az elemzésből sok mindenre lehetett volna következtetni, ám erre sajnos nem volt mód, ugyanis számtalan a valóságot elferdítő, sok esetben ténybeli tévedésektől sem mentes újságcikk jelent meg a kérdésben" - fejtette ki a néppárti politikus.

"Az elemzésből látszik, hogy hazánkkal együtt 9 olyan EU tagország van csupán, mely tízből két indikátornál lépte túl a küszöbértékeket.  A maradék 18 tagország viszont három, vagy annál több mutató esetében lépte át a megengedett értéket. Láthatjuk tehát, hogy egyetlen tagország sem lépte át nálunk kevesebb indikátornál az elfogadható szintet. Ezek után viszont nehéz megmagyarázni azokat a cikkeket, amik extrém és riasztó képet akarnak festeni Magyarországról" - mutatott rá Pelczné dr. Gáll Ildikó.

Nehéz azt is megmagyarázni, hogy Rehn biztos miért éppen azt a tizenkét tagállamot nevezte meg, melyek a vizsgált indikátorok alapján megszólaltatják a makro-riasztót. "Miért határoztunk meg közösen egzakt módszereket, valamint az összehasonlíthatóság alapját megteremtő számszerű értékeket, ha a biztos szubjektíven eljárva kiemelhet adott országokat? Ha egyszer hosszú hónapok munkájával létrehozunk egy mérőrendszert, ami kvantitatív elemeket kell, tartalmazzon, akkor nem elfogadható, hogy azokat bárki kvalitatív szemszögből, szubjektív módon elemezze" - hívta fel a figyelmet az ECON bizottság magyar néppárti tagja.

Külön kérdést vet fel, hogy az IMF segélyben részesülő országok miért nem képezték részét a biztos által külön kiemelt kategóriának, vagyis, az ő esetükben miért nem gondolja úgy a Bizottság, hogy probléma lehet a makrogazdasági mutatókkal. "Minden rendben volna ezen országokban? Aligha hihető. Véleményem szerint ezen országok különösen fontos megfigyelés alá kellene esniük, hiszen éppen a makrogazdasági mutatók alapján lehetne megmondani azt, hogy mennyiben és milyen haszonnal tudták felhasználni a kapott hiteleiket" - hangsúlyozta a fideszes képviselő.

"Kiemelt fontosságú lenne a bizottsági tanulmányok maximális hitelessége, hiszen ha ez megvalósulna, más pénzügyi intézetek nem készítenék el saját elemzéseiket. Az pedig külön sajnálatos, hogy különböző újságcikkek még olyan jellemzőket is felsorolnak Magyarország elmarasztalására, amelyeket még Rehn biztos sem említ" - összegezte véleményét Pelczné dr. Gáll Ildikó.

A bizottsági jelentés részletesen a hivatkozott táblázattal az alábbi linken érhető el.