Az Energia Tanács első olvasatban tárgyalta a transzeurópai infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendelet tervezetét. A helyettes államtitkár hozzászólásában jelezte, hogy Magyarország üdvözli a hiányzó infrastruktúrák létrehozásának támogatását, mint az egységes belső energiapiac megteremtése irányába vezető, jelentős lépést. A közös érdekű projektek kiválasztásában, ellenőrzésében és a megvalósításukat elősegítő intézkedések meghozatalában a tagállamoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk – hangsúlyozta Kovács Tamás Iván.

A magyar Kormány egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a közös érdekű projektek kiválasztása és megvalósítása során elsősorban a piaci alapon is működőképes alternatíváknak kell érvényesülniük. A döntéseknél nem hagyhatók figyelmen kívül azonban a társadalmi és gazdasági hatások sem, és szükség esetére nyitva kell hagyni az uniós források bevonásának lehetőségét is – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A rendelettervezet kilenc stratégiai transzeurópai energiafolyosót határoz meg, három prioritást élvező, horizontális célt is rögzít: az intelligens hálózatok telepítését, a villamos energia „autópályát” és a határon átnyúló CO2 hálózatok fejlesztését. Magyarország négy prioritásban nevesítve is szerepel, ezek a villamosenergia-összekapcsolások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában, az észak–déli irányú földgáz-összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában, az olajszállító vezetékek Közép-Kelet-Európában és a déli gázfolyosó.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett Észak-Dél energiafolyosó regionális munkacsoport számos magyar érdekeltségű projektet azonosított, amelyek tisztán piaci alapon várhatóan nem jönnének létre, de a rendelet alapján közös érdekű projektté válhatnak. A déli gázfolyosó Magyarország és a közép-európai régió jövőbeni ellátásának egyik alappillére, a kaszpi földgáz térségbe juttatása az érintett országok közös érdeke, így az ebbe a körbe tartozó projekteket indokolt kiemelten kezelni.
Az energiahatékonysági irányelv megvitatása kapcsán a magyar delegáció egyértelművé tette, hogy a 2020-as, 20 százalékos célkitűzés teljesíthetősége érdekében hasznosnak tartaná az előrehaladás monitoringjára vonatkozó közös, egységes módszertan kialakítását. Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításában rejlik a legnagyobb potenciál a primerenergia-igény szinten tartására, az importfüggőség csökkentésére, és új, stabil munkahelyek teremtésére. Erőteljes épületenergetikai programmal a jelenlegi magyar primerenergia igény tizedrészének megfelelő mennyiséggel csökkenthetők a fűtési hőigények 2030-ig. Hazai szakértők becslései alapján az épületenergetikai programok tervezett szintjén több mint 40000 új munkahely jöhet létre az építőiparban.

A gazdasági válság hatásaként az ipari és mezőgazdasági szektorban – a beruházások és az ezt elősegítő banki hitelezés lefékeződése miatt – komoly kihívást jelent a megfelelő mértékű hatékonyságjavulás elérése. A magyar álláspont szerint az irányelv eredményes gyakorlatba ültetése érdekében az egyeztetéseken a feleknek az eddigieknél hangsúlyosabban kell foglalkozniuk új pénzügyi, finanszírozási eszközök kialakításával – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

Az atomenergia békés felhasználásáról szóló, február 10-i informális miniszteri találkozó legfontosabb tanulságait összegezve a helyettes államtitkár magyar részről is megerősítette, hogy a közös európai energiapolitikának négy, szorosan összekapcsolódó pillére kell épülnie: a készletbiztonságra, a fogyasztók vásárlóerejére, az ipari versenyképességre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. E célok egyidejű eléréséhez minden elérhető „alacsony szenes” technológia hasznosításának, alkalmazásának lehetőségét érdemes vizsgálni, meghagyva az egyes tagállamok számára a választás szabadságát. A találkozóra képviselőket delegáló 16 európai ország szakterületi vezetői és szakértői a tervek szerint a továbbiakban is rendszeresen egyeztetnek majd, folyamatosan kicserélik tapasztalataikat a témában.