A dokumentumot Xia Dongping, a kínai cég elnöke, Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere, valamint Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora látta el kézjegyével.
   
Kósa Lajos az aláírás kapcsán kifejtette: a kormányváltás után új szakaszba érkezett a magyar-kínai kapcsolatok erősítése, s ebbe az együttműködésbe illeszkedik a sanghaji céggel való debreceni kapcsolatfelvétel. A tiszta energia központ energetikai témájú kutatásokat végez majd, létrehozása néhány tízmillió forintba kerül. Működésébe a debreceni, illetve a sanghaji kutatóhelyek mellett piaci szereplőket is bevonnak - tette hozzá az MTI érdeklődésére.
   
Kósa Lajos elmondása szerint a debreceni központ olyan energetikai kutatásokat inspirálhat, amelyeknek az eredményét például az önkormányzati feladatellátásban - közvilágítás -, illetve a háztartási energia-felhasználás csökkentésében lehet majd hasznosítani. E technológiai fejlesztések megalapozzák azokat a kutatásokat, aminek eredményeként árban is versenyképesek lesznek az új megoldások - tette hozzá a polgármester.
   
Wang Hongliang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa emlékezetett a kínai miniszterelnök tavalyi sikeres magyarországi látogatására, ahol 12 együttműködési megállapodást írtak alá. Megemlítette, hogy Kína és Magyarország kereskedelmi forgalma elérte az évi 9,26 milliárd USA dollárt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent. Ez összegében még nem magas, de a gazdasági világválság közepette önmagában is értékes eredmény - fűzte hozzá.
   
A diplomata elismeréssel szólt Debrecen gyakorlatias befektetés-politikájáról, aminek konkrét megnyilvánulása a tiszta energia központ mellett egy leendő kínai-magyar LED-lámpagyár létesítése is. Megemlítette továbbá, hogy Berettyóújfaluban egy kínai-magyar vegyesvállalat napelem-gyárat épít.
   
Xia Dongping, a kínai cég elnöke megjegyezte: a két fél egyenrangú együttműködésén alapuló központon keresztül valósulhat meg a térségben a tiszta energia elterjesztése. Fábián István rektor szerint a tiszta energia központ létrehozása lehetőséget teremt egyrészt arra, hogy az egyetemi szakmai tudásbázist a gazdaságban közvetlenül hasznosíthassák, másrészt ösztönzi, hogy tudatosan fejlesszék saját szakmai kompetenciáikat. Rékasi János, a Nemzetgazdasági Minisztérium főtanácsosa, "a városvezetés, az akadémiai szféra és a gazdaság szereplői közötti együttműködés mintaszerű modelljének" nevezte a debreceni törekvéseket.