Járóka  Lívia fideszes európai parlamenti képviselő megbeszélést folytatott Viviane  Redinggel,  az  Európai  Bizottság  alelnökével  és igazságügyért, alapvető  jogokért  és  állampolgári ügyekért felelős biztosával az Európai Roma  Stratégia  végrehajtásáról.  A  magyar  soros  elnökség  alatt tavaly júliusban  elfogadott  és  jelentős  mértékben  az Európai Parlament Járóka által   készített  jelentésére  támaszkodó  keretstratégia  megkövetelte  a tagállamoktól,  hogy  nemzeti  integrációs stratégiájukat tavaly év végégig nyújtsák  be  Brüsszelnek. 

A  tagállamok  négy kivétellel eleget is tettek ennek  a  követelménynek.  Járóka  és  Reding  egyetértettek  abban, hogy a mulasztó  tagállamokat  határozottan  fel  kell hívni a pótlásra, és hogy a nemzeti  tervek  értékelése tekintetében döntő jelentőségű lesz a Bizottság tavaszra  tervezett  közleménye.  ez  fogja  ugyanis  meghatározni  az éves jelentések  mércéjét,  így  a  dokumentumnak a tervek megvalósíthatóságára, pénzügyi  megalapozottságára  és  ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetnie. Járóka  a  megbeszélésen  felhívta  továbbá  a  biztos  figyelmét a Szlovák Nemzeti  Párt  magyar-  és  romaellenes  plakátjaira,  amelyek megsértik az Európai  Alapjogi  Karta  21.  cikkének  rendelkezéseit  a megkülönböztetés tilalmáról. 

Mint  ismeretes, a Ján Slota vezette párt országszerte "Meddig fogunk  még  ráfizetni  a  cigányokra?",  illetve "A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!" feliratú óriásplakátokat helyezett el, amiért Berényi József, a Magyar  Koalíció Pártjának elnöke és a párt három roma képviselője korábban már beadvánnyal fordultak a szlovák főügyészséghez.

"Etikátlan az eljárás"

Járóka   Lívia   a   héten  levélben  fordult  Neelie  Kroes  digitális  és médiaügyekért  felelős biztoshoz az Európai Parlament Állampolgári, Bel- és Igazságügyi  Bizottságában  tett  múlt  heti  kijelentései  kapcsán. Járóka kifogásolta,  hogy  a  biztos  egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította:  "Magyarországon mindennapos a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az iskolai rasszizmus egyre nyíltabb és elfogadottabb, és sokan   az   erőszakos  támadásoktól  való  félelemben  élnek",  mindezt  a Fidesz-kormány   demokratikus   elkötelezettségéről   és   a  magyarországi médiapluralizmusról   szóló  vita  kontextusában. 

Járóka  Lívia  levelében hangsúlyozta:  Megdöbbenéssel  vette  tudomásul, hogy a biztos ilyen súlyos vádakat  fogalmaz  meg  anélkül,  hogy  akár  a  legcsekélyebb mértékben is megpróbálná   azokat   tényekkel   és   adatokkal   bizonyítani,  holott  a meghallgatás elején maga a biztos jelezte, hogy aggodalmait tényekre és nem mítoszokra  kívánja  alapozni.  Járóka  etikátlannak  nevezte  az eljárást, hiszen bár a meghallgatás során lehetősége nyílt a magyar romák helyzetéről és  a  magyar  kormány  romaügyben  tett  lépéseiről beszélni, a biztos ezt követően  megismételte  az  állításait,  majd  azt  kérte,  hogy ismeretlen forrásától információit később, nyugodtabb körülmények között vitassák meg. Így az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak  a  vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatáról nem.