A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény kapcsán Lázár János elmondta: egyetlen egyházzá nyilvánítási kérelemre sem szándékozik a parlament nemet mondani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg 17 közösséget tudnak tiszta lelkiismerettel támogatni. „17 egyházra mondunk igent, és a többiekre nem mondunk nemet” – fogalmazott.

A frakcióvezető emlékeztetett, hogy 2011-ben 85 vallási közösség nyújtott be kérelmet, melyek közül 32 felelt meg a törvényi kritériumoknak, s ebből várhatóan 17-en kapják meg az egyházi státuszt.

Lázár ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy a most egyházi státuszt nem kapott közösségek egy év elteltével újra beadhatják kérelmüket a parlamentnek. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat az alaptörvénnyel összhangban mindenki számára lehetővé teszi vallása, vagy éppen vallástalansága szabad megvallását.

A környező országokban jóval kevesebb egyház tevékenykedik, mint Magyarországon. Ez a törvényjavaslat az állam és bizonyos közösségek egymás közti viszonyát fogja szabályozni, ezért helyesen döntött a parlament akkor, amikor 20 év után állam és egyház viszonyának felülvizsgálatáról határozott - mutatott rá. Ennek kapcsán a frakcióvezető emlékeztetett, hogy a jogalkotó eredetileg 14 egyházat ismert el.

Átláthatóbb dohány-kiskereskedelem a fiatalkorúak védelmében

A dohánykereskedelemmel kapcsolatos frakciódöntést ismertetve Lázár János kifejtette: Magyarországon a törvényhozás újra kívánja szabályozni a dohány-kiskereskedelmet, döntő mértékben a fiatalkorúak védelmében. „Szeretnénk, ha a dohány-kiskereskedelem átláthatóbb, transzparensebb lenne, és sokkal jobban védené a jelenleginél a célcsoportot” – mutatott rá, hozzátéve: a fiatalkorú lakosságot kiemelten kell védeni, ezért a 18 év alattiak dohányhoz jutási feltételeit meg kell nehezíteni, lehetőség szerint el kell lehetetleníteni. Ennek egyik eszköze lehet a dohány-kiskereskedelem állami monopóliummá nyilvánítása – hangsúlyozta. Példaként Ausztriát, Franciaországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Görögországot említette.

"Vállalt és világos célunk, hogy 6-10 ezer közötti családi vállalkozáshoz kerüljön a dohány-kiskereskedelem joga" – fogalmazott a frakcióvezető. Tájékoztatása szerint a koncesszió elnyerésében előnyt fognak élvezni azok a családok, amelyeknek munkanélküli vagy csökkent munkaképességű személy is tagja.

Lázár János beszámolt arról is, hogy notifikációs eljárás kezdődött Brüsszelben a törvényjavaslat kapcsán; minden kérdés tisztázásra kerül az Országgyűlésben a mai napon, minden módosításról dönt a parlament, azonban a zárószavazásra csak a notifikációs eljárás lezárulta után kerülhet sor. A brüsszeli észrevételek május folyamán érkezhetnek meg, a koncessziós eljárás júliusban megindítható, ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-vel felállhat a Nemzeti Dohánybolt névvel az országos trafikhálózat – fogalmazott a politikus.

A hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében

A hulladékgazdálkodási törvény kapcsán Lázár János arról számolt be, hogy a témában Kósa Lajos és Illés Zoltán vezetésével egyeztetések zajlanak ezen a héten. A következő frakcióülés napirendjén már szerepelni fognak a módosító indítványok. A frakcióvezető két szempontot emelt ki a törvénnyel kapcsolatban; minden hulladékgazdálkodással kapcsolatos vállalkozásnak állami vagy közösségi – többségi - tulajdonba kell kerülnie. Másrészt pedig a hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében.

A járási rendszer közös érdekünk

A fővárosi képviselőtársaink, akik polgármesterek is egyben, ahhoz ragaszkodnak, hogy Budapesten minden kerületben legyen járási hivatal; emellett várjuk a vidéki képviselők javaslatait is – hangsúlyozta Lázár János újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: az észrevételeket meg fogják küldeni a kabinetnek, és azt „várjuk, hogy a kormány mérlegelje majd ezeket a javaslatokat, és ennek függvényében fogja benyújtani a törvényjavaslatot minél hamarabb”. A járások felállítása, mihamarabbi működése mindannyiunk közös érdeke – szögezte le a frakcióvezető. Mint mondta, az egri frakcióülésen Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára részletesen ismertette a koncepciót, ez alapján elmondható, hogy a hatósági feladatok kerülnek a járásokhoz.

A járási hivatalok felállítását maximálisan támogatta a Fidesz-frakció; nem az a kérdés, hogy legyen-e járási hivatal, hanem az, hogy hol legyen – hangsúlyozta. A politikus a járási székhely kialakításának két fontos kritériumát fogalmazta meg: az elérhető közszolgáltatásokat, valamint a történelemföldrajzi szempontokat. Vannak hagyományos járási székhely-települések: itt mérlegelni kell ezt is, mert ez a közösségek identitásáról is szól – mutatott rá.

47 ezer forintból nem lehet megélni

A Gyulai Húskombinát és a hazai húsipar kapcsán Lázár János kijelentette: „a kormánynak kell megvizsgálnia, hogy ezek a cégek életképesek-e, hogyan lehet esetleg egy holdingba szervezni őket, hogyan lehet a magyar húsiparnak belföldön és külföldön piacot teremteni, érdemes-e ebbe az államnak invesztálnia”. A politikus hangsúlyozta, azt szeretnék, ha a kombinát rövidtávon egy gyors segítséget kapna az államtól.

Az én megítélésem szerint Magyarországon 47 ezer forintból nem lehet megélni – reagált a frakcióvezető az ezzel kapcsolatos felvetésre. Mindenki, aki részt vesz a közfoglalkoztatásban, nem segédmunkás, gyermeket nevel vagy nem egyedülálló, az ennél többet kap – szögezte le. Mint mondta, 47 ezer forintot az kap, aki segédmunkás, és egyedül él. Rámutatott arra is, hogy ezek az emberek a települési önkormányzattól még ezen felül kapnak szociális támogatást. Úgy fogalmazott, „az, hogy ez a 47 ezer forint több, mint amit ezek a személyek az ezt megelőző időszakban kaptak, az egészen biztos”.

Kedden tárgyalja a Ház a Balsai-jelentést

A 2006-os rendőri túlkapásokról szóló Balsai-jelentés vitája kedden megkezdődhet a parlamentben – jelentette be a frakcióvezető. Szavai szerint szeretnék tisztázni, hogy az államot és rendőrséget "milyen felelősség terhelte az akkori rendőrterror során.”