A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést - amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők - az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra. A szavazás közben jobbikos képviselők egy "Mégis gyarmat leszünk" feliratú transzparenst mutattak fel.
   
A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok - államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget). Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.
   
A paktum arról is szól, hogy az a szerződő fél, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, költségvetési és gazdasági partnerségi programot léptet életbe, részletes leírást adva a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokról. A program és a vele összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását az Európai Tanács és az Európai Bizottság követi nyomon. Nemzeti állampapír-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása érdekében a szerződő felek előzetesen jelentik a tanácsnak és a bizottságnak állampapír-kibocsátási terveiket.
   
Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a parlamentben azt mondta: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent a "kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére", időközben azonban elérte, amit akart, vagyis hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezők, a többi államra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. A másik fontos eredménynek azt tartotta, hogy a paktum szövege nem utal az adóharmonizációra, az ugyanis véleménye szerint ellentétes az ország érdekeivel.
   
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője február 10-én közölte: a kormány kérdéssel fordul az Alkotmánybírósághoz, azt tudakolva, hogy az új EU-s szerződés majdani ratifikálása feles vagy kétharmados többséget követel-e meg a parlamentben.

A Magyarországi Iszlám Tanács egyházkénti elismerését javasolja a Ház
 
A Magyar Iszlám Közösségből és a Magyarországi Muszlimok Egyházából álló Magyarországi Iszlám Tanácsot ismerheti el egyházként az Országgyűlés, miután a képviselők hétfőn elfogadták a fideszes Demeter Zoltán módosító indítványát.  Eredetileg, a vallásügyi bizottság indítványa alapján a Magyar Iszlám Közösség szerepelt volna annak a 17 felekezetnek a listáján, amelyeknek - a tavaly elismert 14 egyházon túl - a testület javasolta megadni az egyházi státuszt. Demeter Zoltán módosító indítványának elfogadásával azonban ehelyett a Magyarországi Iszlám Tanács szerepel a listán. A politikus ugyanis jelezte, hogy a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza 2011 végén kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezet keretein belül kíván megjelenni. A parlament más módosító javaslatot nem fogadott el. A törvénymódosításról, az elismert egyházak körének bővítéséről jövő héten szavazhat a parlament.

Megszűnik a bizonytalan adójogi helyzet intézménye

A parlament hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a bizonytalan adójogi helyzetre vonatkoznak. A bizonytalan adójogi helyzet mindössze az év eleje óta létező jogintézmény. Bevezetéséről a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött az Országgyűlés tavaly novemberben. A gazdasági bizottság elnöke akkor úgy érvelt, ez lehetőséget teremt a jóhiszemű adózóknak arra, hogy az adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények - az adóbírság és a mulasztási bírság - alól mentesüljenek, feltéve, hogy adóbevalláskor jelzik, nem biztosak benne, hogy helyesen értelmezik a jogszabályokat. A bejelentés díja a befizetett, illetve visszaigényelt adó fél százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint volt.
   
Az Országgyűlés hétfőn a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával szüntette meg az új adójogi intézményt. Ezt az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa kezdeményezte, amely szerint az év eleje óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen igazolódott, hogy "az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre", illetve hogy az adóhatóság szolgáltatásai mellett nincs és nem is lehet helye az adózási szabályok között.