Idén Katona István katolikus pap vette át a Parma fidei - Hit pajzsa és az ezzel együtt járó Hazámért - hitemért elnevezésű díjakat, amelyeket Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje nyújtott át.
    
Az államtitkár az ünnepségen kiemelte: az elmúlt 21 esztendőben "nem tudtuk mindig helyén kezelni a szabadságot", többször "a tolerancia és a relativizmus diktatúrájává süllyedt" a szabadság. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény kimondja, az egyházak és az állam együttműködnek a közjó előmozdításáért, ez pedig "a magyarság talpra állását, erkölcsi, testi, lelki, anyagi gyarapodását és megújulását" szolgálja.
    
Szászfalvi László rámutatott: "a magyarság XX. századi történetében sajátosan fonódott egybe a magyar közösség identitásának megtörése és a valódi értékeket közvetítő közösségek ellehetetlenítése. Ezért igaz, hogy amikor a hit megtartóira emlékezünk, akkor a magyar közösség ügyének elszánt szószólóira is emlékezünk".
    
Szólt arról, hogy mások mellett Mindszenty József néhai bíboros és Márton Áron egykori püspök nem csupán a hit jeles szószólói, hanem a magyar nép rendíthetetlen képviselői is voltak, akik "hirdették az igazságot, akár alkalmas, akár alkalmatlan volt az idő". Kitért arra, hogy emlékezni kell azokra a papokra, szerzetesekre is, akik akár életüket is áldozták az igazságért. Munkájukat felbecsülhetetlenül értékesnek nevezte, mert szolgálatuk egy-egy közösség fennmaradását is jelentette, "így járultak hozzá a nemzet fennmaradásához".
    
Az államtitkár úgy fogalmazott: "a mártírok a vérzivataros korban rámutattak a reményre a reménytelenségben és az értékekre az ürességben, a nihilben". A kommunista diktatúra az értékek és a tőle független közösségek megsemmisítésére törekedett, az egyház pedig az elsők között állt az útjában. Hozzátette: ezekben az időkben sok embernek kellett vállalnia a halált, a családtól való elszakíttatást, a társadalomból való kitaszítást. Megemlítette Lénárd Ödön piarista szerzetes példáját, aki még 1977-ben is börtönben volt.
    
Bolberitz Pál teológiai professzor laudációjában elmondta: Katona István esztergom-budapesti főgyházmegyés lelkipásztor és az Emmaus nevű katolikus karizmatikus mozgalom vezetője. Elmondása szerint ez a mozgalom azért jött létre, mert "igény alakult ki" arra, hogy "élményszerű legyen a lelki élet".
    
Mint mondta, Katona István régóta "sajtóapostolként" is tevékenykedik. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista rezsim alatt ha valaki engedély nélkül sokszorosított iratokat ötnél több példányban, az államellenes politikai izgatásnak minősülhetett, ezért ítélték el az idei díjazottat is.
    
Katona István szólt arról, hogy "ötszázan, de lehet hogy többen" szenvedtek üldöztetést Magyarországon a katolikus papok közül a kommunizmus évei alatt. Örvendetesnek nevezte ugyanakkor az ünnepség napját, mert "az egyház él, diktatúrák jönnek és mennek, de az egyház marad, és minden diktatúra után (...) még nagyobb fénnyel és megújulással lép elénk".
    
Megemlítette, hogy 1964-ben szentelték pappá, a Regnum Marianum közösségének tagjaként pedig a templomon kívül is hirdette az evangéliumot, bibliai táborokat, házi összejöveteleket szervezett. Közölte: "államellenes szervezkedés kísérletének gyanújával" 1970-ben - három hónapi kihallgatás után - két és fél év börtönre ítélték, mert engedély nélkül sokszorosított vallási iratokat. Elmondása szerint a Gyűjtőfogházban átélte minden nap, hogy "Jézus itt van a börtönben is, és győzelmet fog adni", valamint megtapasztalta azt, hogy "a hit minden körülmények között megerősít".
    
Az ünnepségen jelen volt mások mellett Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, Rédly Elemér, a díj tavalyi kitüntetettje és Rozgonyi Zoltán zuglói fideszes alpolgármester, utóbbi néhány szóval köszöntötte a kitüntetettet.
    
A Hit pajzsa díjat - amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e (Kovács Béla kisgazda politikus 1947-es Szovjetunióba történő elhurcolásának évfordulója) alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben - Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz.
    
Az elismerést megkapták mások mellett Kuklay Antal és Regőczi István plébánosok, akiket bebörtönöztek a pártállami időkben. Rajtuk kívül a kitüntetésben részesült még mások mellett a gulágot megjárt Oloffson Placid szerzetes (2003), valamint Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek (2005).
    
Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész, míg az arany érdemérem Bozó József éremtervező munkája, ezenkívül oklevelet is kapnak a kitüntetettek.