A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapján szombaton Veszprémben arról is beszélt, hogy ezek a megemlékezések is nyilvánvalóvá teszik, mikor volt a szabadság valóban veszélyben Magyarországon.
    
A Brusznyai Árpádnak, a város 1956-os mártírjának emlékművénél tartott rendezvényen Rétvári Bence úgy fogalmazott: a kommunizmus "az emberi gonoszságnak olyan mérhetetlen kútja" volt, amelyből mindennap meríthettek azok, akik azt a rendszert működtették.
    
Az államtitkárnak, a KDNP alelnökének véleménye szerint "áldozat az egész társadalmunk", mivel annak a negyven évnek a következtében bizonyos társadalmi csoportok eltűntek, "kihalt" a társadalomból az önálló gondolkodás, az önálló kezdeményezés.
    
Mennyivel több ember hinne a jövőben, mennyivel több ember merne vállalkozni, ha szüleinek, nagyszüleinek nem az lett volna az alapvető élményük, hogy ha egy kicsit is "kilóg a sorból", jönnek érte, és elviszi a nagy fekete autó, nem léphet előre a munkahelyén, vagy listára kerül, mert hittanra jár a gyereke? - tette fel a kérdést.
    
Megtört a társadalmunk azokhoz képest - folytatta -, amelyekben a családoknak lehetőségük volt ugyanazt a vállalkozást, hivatást több generáción át végigvinni.
    
Rétvári Bence megjegyezte: sokszor nem értékeljük a szabadságunkat, mert ez a természetes. Erre való szerinte az emléknap, annak felidézése, hányan adták az életüket mások szabadságáért.
    
Azt mondta, ma sajnos nagyon sokszor "aránytalanul, igazságtalanul", kap az ország kritikákat, elsősorban nyugatról a magyarországi emberek szabadságának helyzetével kapcsolatban. Úgy fogalmazott: "pontosan az ilyesfajta megemlékezések teszik arányossá és nyilvánvalóvá, helyezik el helyesen a mércét, hogy mikor volt valóban veszélyben a szabadság Magyarországon, és mikor nincsen. Ízlésesebbé és arányosabbá tehetné a politikai vitákat, ha ki-ki ezen elgondolkozna, főleg, ha egy bukott rendszer utódpártjának haszonélvezője."
    
Másfél éve van polgári kormánya Magyarországnak, az előző negyven évhez való viszonyulásnak, s az előző negyven év kárvallottjaihoz való viszonyulásnak is másnak kell lennie; az érintetteknek sokkal inkább érezniük kell, hogy ez a kormány az érdekeiket és a talán már nem is élő társaik értékeit képviselik - jelentette ki az államtitkár.
    
Felidézte: lengyel és litván kollégáival Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fogadtatta el azt a javaslatot, amelynek köszönhetően augusztus 23-át az Európai Unióban a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánították, ezen a napon  mind a jobb-, mind a baloldali diktatúrák áldozataira emlékeznek. Azért is nagyon fontos ez - magyarázta az államtitkár -, mert sokszor látjuk és szenvedjük el a kettős mércét az Európai Unióban is: mintha más lenne annak az embernek az élete, aki pár száz kilométerre keletre, és más azé, aki nyugatra halt meg.     Kifejtette: akik ma Magyarországgal szemben büntetést kérnek, minél nagyobbat, mert ezt arányosnak tartják, akik egyetértenek azokkal, akik Magyarországot szidalmazzák és szankciókkal akarják sújtani, ugyanazok, mint akik a vörös csillagot a büntető törvénykönyvből kiemelni, s a közbeszédbe visszaemelni szándékoztak.
    
A Brusznyai-emlékművénél az összegyűlteket Mihalovics Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntötte. Elmondta, hogy a Fidelitas nyolc éve tart itt megemlékezéseket, "annak ellenére, hogy azon szerencsés nemzedék tagjai vagyunk, akik nem érezték saját bőrükön a kommunizmus rémtetteit."
    
A beszédek után 1956-os veteránok és politikusok - közöttük Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Porga Gyula (Fidesz), Veszprém polgármestere helyezték el az emlékezés mécseseit.