Szántó Róbert egy tizenkét gyermekes hidegségi kántortanító második gyermekeként született. A kivégzést elrendelő Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak „bűne" az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkről Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, ők is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját. A visszaemlékezések szerint Szamuely László tudott Kun Béla kivégzéseket megszüntető táviratáról, de így szólt: „Ezt a kettőt még elintézzük!"

Szántó Róbert – aki a marosvásárhelyi katonai alreáliskola után a kismartoni és a mödlingi műszaki akadémiát is elvégezte, s az első világháború harcterein több kitüntetésben is részesült – féltérdre ereszkedve és halott társát karjaiban tartva tiltakozott, hogy szemét bekössék kivégzése előtt. Sőt, kigombolta még a zubbonyát is és ő maga adott tűzparancsot. A katolikus konvent díszsírhelyet adományozott azon a helyen, ahol a kivégzés történt, s a tragédia emlékére 1922-ben kétalakos szobrot állítottak a temetőben. Az emlékmű fő felirata: „Becsülettel a hazáért" volt.

Az emlékmű azonban tüske volt a ’45 utáni városvezetés szemében Hivatali utasításra 1948 októberében mintegy húsz embert vezényeltek ki, akik csákánnyal szétverték és kőtörmelékként teherautóval elszállították a kétalakos szobrot. A helyi kőfaragók becsületére legyen mondva, ők nem vállalták a szobor megsemmisítését. A rendszerváltás óta a sírhelyen újból emléktábla jelzi, mi is történt akkor a kommunista diktatúra idején. A szombati megemlékezésen a család képviseletében Vörös Balázs mondott beszédet.

Vörös Balázs az áldozatok sorsáról szólva felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy mire képes az ember egy eszmétől vezérelve az áligazság nevében. Az embertársak méltóságának sárba tiprása, anyagi kifosztásuk, megnyomorításuk, erkölcsi ellehetetlenítésük áligazságok nevében történt, kegyetlen módon.  A megemlékezésekre szükség van, de nem szabad, hogy abban a bosszúállás vezéreljen bárkit is - hangsúlyozta a szónok.

A világ erkölcsi értékeinek felmutatása a fontos, hogy minél többen legyenek azok, akik önként vállalják és követik ezeket, egyben a harcot a téveszmék ellen. A jó és gonosz közötti szabad választás lehetőségénél a választás felelőssége a fontosabb – volt egyik üzenete az idei megemlékezésnek.

A megemlékezésen a jelen lévőkkel együtt dr. Fodor Tamás polgármester és Abdai Géza alpolgármester is elhelyezte az emlékezés és tiszteletadás virágkoszorúját Szántó Róbert sírjánál. Február 24-én, pénteken, az emléknap előestéjén, a Szentlélek templomban, a nagyböjti első keresztutat a kommunizmus áldozataiért ajánlották fel.