Prof. Prugberger Tamás: Azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország a figyelmeztetések ellenére sorozatosan nem tett eleget a költségvetési hiány visszafogására tett ígéretének, ez a helyzet az EB által is kinyilatkoztatva 2004-től kezdve állt fenn. E figyelmeztetéseket viszont a Gyurcsány-kormány nem vette komolyan. A Bajnai-kormány hallgatólagosan igyekezett e téren valamit javítani, ugyanakkor gazdaságpolitikája továbbra is balliberális volt, amivel a nyugati multinacionális tőke szimpatizált. Nem véletlenül őt kívánja a Nyugat, főleg az USA a magyar társadalmi többség akarata ellenére helyzetbe hozni Orbánnal szemben. A 2010. tavaszi kormányváltást követően azonban szinte azonnal szóban is ígéretet tett az új magyar polgári kormány a költségvetési hiány 3 százalék alá vitelére, és megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. Az intézkedések azért nem tetszettek az EU-nak, az IMF-nek és a globális pénzügyi köröknek, mert a magyar társadalom, nem pedig a nemzetközi tőke érdekeit nézve a nyugdíjrendszer liberalizációjával és a bankhatalom korlátozásával ment és megy szembe. Minthogy az EU figyelmeztetését a kormány komolyan vette, és intézkedéseket tett, a szankció megalapozatlan, ugyanakkor diszkriminatív, mert nem a költségvetési hiánygazdálkodási időszak alatt kormányzó Gyurcsány-kormányt, hanem a hibákat kijavítani törekvő és e téren eredményeket felmutatott új kormányt érintené a szankció. Az EB javaslata ezért rosszhiszeműen szubjektív és a számok tükrében megalapozatlan.