Ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor elsősorban az Európai Központi Bankot illeti elismerés – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott, azáltal, hogy az Európai Központi Bank radikálisan új jegybanki politikát folytat az eurózónán belül, az elmúlt másfél hónapban előidézte a bizalom visszaállítására alkalmas gazdasági klímát. Az a vita, hogy a pénzügyi egyensúlyt kizárólag egyensúlyi szempontokra alapozott politikával, vagy az egyensúlyi szempontokra alapozott politikát növekedési szempontokkal ötvözve kell-e végrehajtani, a növekedés javára dőlt el – jelentette ki a miniszterelnök.

Mint mondta, a jegybanki politika úgy akar pénzügyi stabilitást teremteni, hogy közben folyamatosan, nagy összegben teremt forrásokat a gazdasági növekedéshez. Ezeket a forrásokat az Európai Bank hozzáférhetővé tette az eurózóna országai számára – szögezte le, hozzátéve: ezer milliárd eurót meghaladó nagyságrendről van szó. Mint mondta, több mint nyolcszáz bank kért forrást, és közöttük nagy számban vannak jelen kis- és középbankok. Ez azt jelenti, hogy az új európai politika jegyében a pénz nem kizárólag a nagy bankokhoz áramlik, hanem a vállalkozókkal közvetlen kapcsolatokkal lévő pénzintézetekhez is – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. „Ez az oka annak, hogy a korábbi kiszáradás, hitelhiány, reménytelenség, kapacitásleépítés helyett bizakodó hangulat lett úrrá az európai gazdasági térségen” – fűzte hozzá.

A miniszterelnök szerint a politikusok, de leginkább az eurózónához tartozó miniszterelnökök úgy látják, hogy a most kialakult pozitív helyzet első számú oka a pénzügyi megállapodás tető alá hozása. Az aláírt pénzügyi megállapodás azt a benyomást keltheti a világban, hogy az unióhoz tartozó országok miniszterelnökei cselekvőképesek. Egy gazdasági növekedés előfeltétele a cselekvőképes gazdasági kormányzás. Hosszú idő után Európa most cselekvőképes közösségnek tűnik pénzügyi tekintetben is – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte: Magyarország jól döntött, amikor aláírta a megállapodást. Amit aláírtunk, az tartalmilag egybevág azzal, amit otthon is csinálunk. Átfedésben van a növekedést ösztönözni akaró egyensúly-teremtés Európában és Magyarországon is – fűzte hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta, az Európai Központi Bank magatartása és a fiskális megállapodás, a növekedésről szóló tanácskozás konklúziójával jól látható európai gazdasági fordulatot jelent. Egy olyan fordulatot, melynek az iránya egybeesik a magyar gazdaságpolitika irányával – tette hozzá.

A magyarok számára nőtt a biztonság a Vajdaságban

A tanácskozás záródokumentumának másik fontos témája Szerbia uniós tagjelöltségének megadása volt. Orbán Viktor leszögezte: Magyarország a kezdetektől fogva erőteljesen támogatta a szerb tagjelöltség ügyét. Örülünk annak, hogy a szerbek egy olyan dokumentumot is aláírtak, mely megerősíti a kisebbségi jogok iránti elkötelezettségüket – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia tagjelölti státusza magyar nemzetpolitikai szempontból azért fontos, mert a Vajdaságban élő magyarok jogaikat illetően jóval nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A magyarok számára nőtt a biztonság a Vajdaságban – húzta alá.

Európának speciális felelőssége van

A miniszterelnökök közleménye hosszan értekezik az arab tavasz konzekvenciáiról, a következő időszak teendőiről, és külön foglalkozik a szír helyzettel is, ahol magyar kezdeményezésre bekerült a szövegbe a keresztény kisebbségek védelme. Európának speciális felelőssége van az arab világban élő keresztény kisebbségek irányába is – jelentette ki Orbán Viktor.

A magyar EU-s támogatások sorsa nem volt a csúcs témája. A miniszterelnök elmondta, másfél napos brüsszeli tartózkodása alatt ezzel a kérdéssel foglalkozott a legtöbbet. Orbán Viktor aláhúzta: egészen biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen fillért sem fognak elvenni 2013 januárjától abból az összegből, ami Magyarországnak jár az uniós költségvetésből. Az az uniós kifogás, ami 2013-as – még a magyar parlament által meg sem vitatott – leendő költségvetést illeti, azok olyan típusú technikai kifogások, melyek orvoslása gyorsan és könnyedén megtörténhet – fogalmazott a kormányfő.

"Felénk lejt a pálya"

Nincs szükségünk arra, hogy Magyarország egy őt támogató, vele szimpatizáló, az ő álláspontját segítő szövetséget hozzon létre, ugyanis az Európai Bizottsággal a kohéziós alapokkal kapcsolatban fennálló vita könnyedén rendezhető – jelentette ki Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva. Mint mondta, hazánknak nem érdeke, hogy „a technikai, jogi mezőből politikai térbe emeljük ezt a kérdést”. A miniszterelnök rámutatott, az ország költségvetési számai - az unió saját dokumentumai szerint – azt mutatják, hogy Magyarország a nyolcadik legalacsonyabb hiánnyal rendelkezik, hogy a strukturális reform tekintetében 2012-ben „ezüstérmes Magyarország a nemzeti össztermék 2,4 százalékos kiigazításával”.

Felénk lejt a pálya: mindenki látja, hogy Magyarország elvégzi a munkáját – fűzte hozzá a kormányfő. Ilyen körülmények közepette bátorítás helyett büntetni, elismerés helyett dorgálni valakit, az nem a helyzethez illő magatartás – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mire a pénzügyminiszterek elfogadják az Európai Bizottság javaslatát, mindenki számára ismert lesz az a néhány intézkedés, ami orvosolja a problémát – reagált Orbán Viktor az ezzel kapcsolatos újságírói felvetésre.

„Az irány jó, vannak sikerpontjaink”

Arra a kérdésre, hogy a brüsszeli találkozón vontak-e párhuzamot hazánk, illetve az előírt deficithatárt jóval meghaladó 2,25 százalékos államháztartási hiánnyal bíró Spanyolország között, Orbán Viktor határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, Magyarország nem tartozik a problémás országok közé. Magyarországra ma úgy tekintenek, mint olyan nemzetre, amely gazdaságpolitikailag megfelelő ösvényen halad – fűzte hozzá.

Nem vitatja senki, hogy a jó ösvényen vagyunk – jelentette ki az előző gondolat kapcsán a miniszterelnök. Kifejtette, a kormány már 2011-ben 3 százalék alá vitte a hiányt - elsőre talán szokatlannak tűnő módszerekkel – amelyeknek köszönhetően az ország „arra az ösvényre került, ahol haladni kell”. Az én véleményem az, hogy a sikeres gazdaságpolitika elsőszámú feltétele a politikai stabilitás – folytatta a kormányfő hangsúlyozva, Magyarországnak ez sikerült, ezt bizonyítják azok a lépések, hogy megadóztatták a végkielégítést, lefaragtak a pártok költségvetéséből, bevonták a közteherviselésbe a bankokat, a nagy nemzetközi és hazai cégeket.

Orbán Viktor kiemelte, a kormány azért lesz majd képes végigvinni a 2012-es és 2013-as gazdasági programot, mert megmaradt a politikai támogatottsága. Hozzátette: Magyarország legnagyobb versenyelőnye ma az, hogy politikailag rendkívül stabil, ami azért van, mert az emberek 2010-ben létrehoztak egy példátlan összefogást, ami a mai napig megvan, és nagy bizalmi tőkét jelent a kormánynak.

A kormányfő hangsúlyozta, nem a siker szót használná a kormány gazdaságpolitikáját illetően, inkább úgy fogalmazna: "az irány jó, és vannak sikerpontjaink".

Orbán arról is beszélt, örül annak, hogy a magyar parlament kétszer tárgyal a fiskális paktumról. Kitért rá, az aláírást megelőzően is így történt, és a ratifikáció alkalmával is a Ház elé kerül majd a szerződés. Aláhúzta, megnyugtató az a tény, hogy a fiskális paktum csupán az eurózónához tartozó országokra vonatkozik.

Arra a kérdésre, megvalósíthatónak látja-e az uniós tagországok számára a fiskális paktumban foglalt elvárásokat, Orbán Viktor úgy válaszolt, „csak stabil kormányok tudják ezt a nagyon nehéz programot véghezvinni”.