Arra a kérdésre, miért állítja a kormány, hogy 90 százalékos az egyetértés az Európai Bizottsággal, Giró-Szász András kifejtette: három kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság januárban Magyarország ellen, és ebből - mint azt szerdán bejelentették - "csak kettőt folytat, egyet, a jegybankkal kapcsolatosat nem". A három eljáráson belül körülbelül tizenegy kérdést fogalmazott meg a bizottság, ebből kilenc a Magyar Nemzeti Bankkal függött össze, így alakult ki az említett arány - magyarázta.

Alapvetően azt lehet mondani, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bizottsági kérdésekre adott magyar válaszokat "valamilyen formában" elfogadta a testület - jelezte Giró-Szász András.
    
A szóvivő egyúttal légből kapottnak nevezte azokat a híreket, hogy a magyar kabinet a tárgyalások halogatására játszik, a kormány ugyanis - mint mondta - mindig a lehető leggyorsabban lép, és mindent megtesz, amit a nemzeti érdek megenged. Arra a kérdésre, hogy ezért született-e meg Orbán Viktor levele is az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének, azt válaszolta: az elmúlt félév világossá tette, hogy minden olyan lépés fontos, amely Magyarországgal kapcsolatos történéseket tisztáz, mert nagyon sokszor félrevezetés, felszínes ismeret alapján fogalmazódtak meg politikusi vélemények az országról. A Népszabadság csütörtöki számában - a birtokába került levélre hivatkozva - azt írta: Orbán Viktor barátságos, udvarias hangú levélben hívta fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének figyelmét arra, hogy az uniós pénzügyminiszterek közelgő, március 13-i tanácskozásán a magyar álláspont ismeretében, azt respektálva hozzanak döntést a csaknem 150 milliárd forintos, az unió kohéziós alapjából folyósítandó források tervezett megvonása ügyében.
    
Giró-Szász András közölte azt is: az Európai Bizottság szóvivője - csakúgy, mint más vezető politikusok - rögzítette, hogy sem a túlzottdeficit-, sem a kötelezettségszegési eljárások nem állhatnak összefüggésben az IMF/EU-konzultációval.
    
Brüsszelben szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében - az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének sajtótájékoztatóján közölték: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.
    
Erre reagálva Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András közös közleményében azt írta: a kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni.

Húszmilliós hitelösszeg lesz a felső korlát

Megerősítette a kormányszóvivő, hogy megegyezés született arról: azok vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítést, akiknek a hitelösszege nem haladja meg a húszmillió forintot. Az Index hírportál szerda este arról számolt be, hogy kompromisszumot kötött a kormány a bankszövetséggel az árfolyamrögzítés feltételeiről. Mint írták, a legfontosabb újdonság, hogy a kedvezmény azoknak járna, akik 20 millió forintos vagy kisebb devizahitelt vettek fel svájci frankban, euróban vagy japán jenben.
    
Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ezzel kapcsolatban kifejtette: a kabinet és a Magyar Bankszövetség korábbi megállapodása egy olyan limitet határozott meg, amely a lakás értéke alapján határozta meg azok körét, akik igénybe vehetik az árfolyamgátat. A Fidesz azonban javaslatot tett arra, hogy ne a lakás, hanem a hitel értékéhez kössék a rögzítés igénybevételének lehetőségét. Indítványuk szerint az élhetett volna az árfolyamrögzítéssel, akinek a felvételkori hitelösszege nem haladja meg a 30 millió forintot.
    
A mostani egyeztetések eredményeként ez az összeg 20 millió forintra változott - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András tájékoztatott arról is, hogy a közszférában dolgozók soron kívül, hamarabb vehetik majd igénybe az árfolyamgátat.