Három különböző témában indított eljárt az Európai Bizottság (EB), a legtöbb kifogásuk a jegybanktörvénynél volt. Rogán Antal közölte: a jegybanktörvénynél gyakorlatilag sikerült egyetértésre jutni, a megfelelő egyeztetés után útnak indítható a törvénymódosítás. A kormány elkészítette az ezzel kapcsolatos javaslatát, de előbb leegyezteti az Európai Központi Bankkal és a bizottsággal, hogy szöveg szerint megfelel-e a megállapodásban foglaltaknak. Ha igen, akkor március vége felé a parlament el is kezdheti ennek a tárgyalását – fogalmazott a politikus. Rogán Antal elmondta azt is, hogy a másik két témában is vannak olyan pontok, melyekben sikerült egyetértésre jutni.

Simor András fizetéséről szólva kifejtette: igazságtalan lett volna, ha a fizetési plafon pont a jegybank elnökére nem vonatkozna, más országokban is meglépték mindezt. Nem ez a legfontosabb kérdés, ha kell ebben is hajlandók vagyunk némi nyitottságot mutatni. De én úgy látom, hogy ezt az EB nem kérte, mert tovább léptette volna az eljárást – jegyezte meg.

A kormány az általános nyugdíjkorhatárhoz igazította a bírák nyugdíjkorhatárát is. Nem történt diszkrimináció, ugyanaz a nyugdíjkorhatáruk, mint a közszférában máshol - emelte ki a politikus.

Rogán Antal kitért rá, Magyarországgal szemben mindössze három kötelezettségszegési eljárás indult, viszont van olyan tagország, amelyik ellen ötven esetben indítottak eljárást.

Arra a kérdésre, miért nem fogadják meg Brüsszel állásfoglalását az adatvédelmi ombudsman hivatalának visszaállítását illetően, a kormánypárti politikus úgy válaszolt, véleménye szerint ez a kérdéskör a nemzeti függetlenséghez tartozik, amiből – mint mondta – nem szabad minden elvet feladni.

Hozzátette, Brüsszel elviekben abba nem szólhat bele, hogy ezt a feladatot milyen hivatali formában lássák el Magyarországon, csupán függetlenségi kérdésben foglalhat állást. Rogán hangsúlyozta, az Európai Bizottság által előírt módosításokat végrehajtották, de ha kell tovább egyeztetnek a témában.

A fideszes képviselő aláhúzta: a túlzottdeficit-eljárás azért folyik hazánk ellen, mert 2004 és 2010 között Magyarország egyszer sem tartotta be a költségvetési hiányra vonatkozó előírásokat, 2010 óta viszont betartja. Úgy fogalmazott, „nekünk most a múlt bűneiért kell olyan lépéseket tennünk, amivel 2010 előtt elkövetett hibákat orvosolni lehet”.