Egy nemzet akkor van biztonságban, ha erős vidékre támaszkodik – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Giró-Szász András aláhúzta: fontos kitörési pontként tekint a kormány a mezőgazdaságra. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk több élelmiszert állít elő, mint amennyit elfogyaszt, ezért az agráriumot stratégiai ágazatként kell kezelni. A kormány olyan viszonyokat kíván teremteni, hogy minél többen válasszák a jó minőségű, helyben termelt, egészséges, GMO-mentes magyar élelmiszert. Éppen ezért helyre kívánja állítani a magyar vidék becsületét, vonzerejét és gazdasági alapjait. Giró-Szász András szerint gyors és alapvető fordulatra van ezen a téren szükség. Ezeket a célokat szolgálja a kormányülésen elfogadott Nemzeti Vidékstratégia – fűzte hozzá.

A kormány döntése kapcsán Fazekas Sándor megjegyezte: újra van Magyarországnak vidékfejlesztési programja. A miniszter beszámolt arról, hogy többek között több tízezer észrevételt, jószándékú figyelemfelhívást, tanulmányok anyagait használtak fel a mintegy 130 oldalas vidékstratégia megalkotásakor. Fő célkitűzés, hogy a magyar vidék versenyképes legyen más országok vidéki tájaival megélhetés, egészséges környezet tekintetében, és a vidék gerincét adó agrárium a magyar gazdaság húzóágazata legyen - fogalmazott a politikus. A vidékfejlesztési miniszter arról is beszélt, míg a terv előkészítési fázisán dolgoztak, addig számos pont végrehajtása el is kezdődött.

Fazekas Sándor szerint a mezőgazdaság fontos foglalkoztató, és a gazdasági növekedésben is jelentős szerepet játszik. A miniszter elmondta, a vidékstratégia a családi gazdaságokat támogatja, és egy olyan változatos európai mezőgazdasági modell mellett elkötelezett, amely megóvja a környezeti, a természeti értékeket, emellett foglalkoztatást, egészséges élelmiszert és fenntartható gazdálkodást biztosít. Fazekas Sándor aláhúzta: a vidékstratégia azt a célt szolgálja, hogy minél magasabb szinten feldolgozott termékeink legyenek, erősödjön a helyi feldolgozás és értékesítés. A vidékstratégia az agárgazdálkodás, a vidékfejlesztés és az élelmiszergazdaság, valamint a környezet védelme kapcsán határoz meg teendőket; országos, ágazati és regionális programokba összegzi az elképzeléseket.

A miniszter ismertette: jelenleg mintegy 430 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban; ezt a létszámot 700 ezer főre kívánják növelni, a fiatal gazdák jelenlegi 21,6 százalékos arányát pedig 30 százalékra emelnék a stratégia 2020-ig terjedő időszakában. Fazekas Sándor kitért arra is, hogy a helyi értékesítés, feldolgozás a gazdák számára közvetlen bevételt jelent, de ez előnyös a fogyasztóknak is, hiszen ismert helyről szármező, egészséges, jó minőségű magyar élelmiszerhez juthatnak. A helyi értékesítés 7 százalékos arányát 20 százalékra szeretnénk növelni, mely a nyugatihoz hasonló arányt jelentene – fogalmazott Fazekas Sándor.

A sertésprogram tulajdonképpen elkészült – reagált Fazekas Sándor az ezzel kapcsolatos felvetésre. Mint mondta, az ágazatban szükséges az összefogás, valamint a versenyképesség, hiszen „a piaci konkurenseink nagyon szervezetten működnek”. Elemi érdekünk, hogy a jogszabályi környezet is, kisebb-nagyobb módosításokkal, segítse a termelést – fűzte hozzá a miniszter. Mint mondta, a kérődzőkre vonatkozó program is elindult, a baromfiágazattal kapcsolatos program pedig márkidolgozás alatt van. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, számos feltétel változott az elmúlt időszakban, az uniós szabályokhoz alkalmazkodnia kell hazánknak is. Bízom benne, hogy ebből a megmérettetésből erősen kerül ki a baromfiágazat – szögezte le Fazekas.

Az elmúlt évben volt néhány olyan botrány, ami rámutatott arra, hogy nyugaton vannak ellenőrzési hiányosságok – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban. Hozzátette: „ezekhez képest mi nagyságrendekkel kisebb problémákkal küzdünk, bár mindig vannak, akik megpróbálják eladni azt, ami nem eladható”. Folyamatosan ellenőrizzük a cégeket – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar fogyasztók elemi érdeke, hogy egészséges élelmiszerhez jussanak.

A Nemzeti Vidékstratégia forrásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva Fazekas elmondta, az uniós források felhasználására a Darányi Ignác Terv ad keretprogramot. Ebben az uniós költségvetési időszakban 300 milliárd forint van vidékstratégiára – jelentette ki.  Úgy fogalmazott, az ezt követő, 2020-ig tartó időszak egyik fő kérdése lesz, hogy az EU költségvetésében agrárpolitikára, illetve vidékfejlesztésre milyen források állnak majd rendelkezésre. Nagyrészt a magyar elnökségi munka eredményeként sikerült elérni, hogy az agrártámogatások összege az elkövetkező időszakban nem csökken – emlékeztetett Fazekas.

A kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor találkozott valótlan és sokszor rágalmazó állításokkal; a kabinet mindent megtesz, amit megtehet, minden fórumon, minden lehetőséget megragad arra, hogy világossá tegye a magyar valós helyzetet a demokrácia és a jogállamiság területén - jelentette ki Giró-Szász András a londoni sajtóban elhangzó magyar vonatkozású állításokkal összefüggésben.