A 74,6 milliárdból mintegy 24 milliárd forintot tesz ki a már futó pályázatok kerete, a jövő héten az EUREKA programhoz kötődő forrásokra, az európai uniós kutatás-fejlesztési programban való részvétel segítésére, a nagyobb cégek ernyőprojektjeinek, illetve a közepes cégek piacorientált tevékenységének támogatására jelennek meg kiírások - mondta az államtitkár a Világgazdaság című lap üzleti innovációs fórumán.

A tervek szerint a 74,6 milliárd forint 2012. évi keretre az összes kiírás megjelenik az első félévben. A hazai részt jelentő innovációs alap terhére több mint 100 milliárd forint fedezet nélküli elkötelezettséget örökölt a kormány, ezért csak most nyílt lehetőség az alap terhére is tendereket kiírni - mondta Cséfalvay Zoltán.

Magyarország adja tavaly július óta ez év június végéig az európai kutatási program, az EUREKA elnökségét. Ez a program is jelentős kutatási forrásokkal fog majd rendelkezni 2014-től. A magyar elnökség kompromisszumra törekvő javaslata, hogy 2014-2020. között az EUREKA keretében belül működő Eurostars programban 1,4 milliárd euró magán-, 952 millió euró tagállami és 476 millió euró uniós forrás legyen. A javaslat várhatóan egy budapesti deklarációban is megjelenik majd - közölte az államtitkár.

A magyar EU-elnökség egyik eredménye volt, hogy sikerült az európai egységes szabadalmi rendszerben jelentősen előrelépni, és 2014-től egy helyen lehet majd az Európai Unió tagországaira érvényes szabadalmat bejelenteni. Hamarosan döntés várható az európai szabadalmi bíráskodás helyszínéről, és Budapestnek jó esélye van arra, hogy az európai szabadalmi bírák képzési központja legyen - mondta Cséfalvay Zoltán.

Az Európai Unió 2014-2020. közötti kutatás-fejlesztési keretprogramjával kapcsolatban közölte: 87 milliárd euró áll majd rendelkezésre versenyalapon a tagországok számára a Európai Bizottság javaslata alapján, ebből mintegy 24,5 milliárdot a tudományra, 17,9 milliárdot az ipari szereplők erősítésére, 31,7 milliárdot a nagy társadalmi kihívások megoldásához szükséges fejlesztésekre különítenek el.

A konferencián Havas István, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke ismertette a szervezet innovációval kapcsolatos ajánlásait. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság egyik versenyképességi pillérének tartott innovációra fordított forrásokat javaslataik alapján - innovációbarát adóstratégiával, a pályázati rendszer egyszerűsítésével, a szellemi tulajdon erőteljesebb védelmével - meg lehetne duplázni.

Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) műszaki elnökhelyettese a hivatal hatáskörbővüléséről elmondta: az innovációs törvény alapján a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését kapták feladatul. A hivatal két tevékenységet végez ezzel kapcsolatban: a vállalkozások kérése alapján minősítik a cégek projektjeit K+F+I-szempontból, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kérésére részt vesznek az ellenőrzésben.

Az SZTNH elnökhelyettese kitért arra is, hogy nemzetközi összehasonlításban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg jóval kevesebb szabadalmi bejelentést eredményez. Magyarországon évi 480 millió forint K+F+I-ráfordítás eredményeként lesz egy szabadalmi bejelentés, de a bejelentések közül sem mind kapja meg az oltalmat.