Elmondta: a kormány által szerdán elfogadott Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjában, a Darányi Ignác-tervben az a jövőkép fogalmazódik meg, hogy Magyarországon úgy állítsanak elő egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjék a természeti erőforrásokat, a talajt, az ivóvíz-bázisokat, az élővilágot.

Magyarország rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, de a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása még nem mindenhol megoldott. Az országban körülbelül 840 ezer ember él olyan településen, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja az előírt határértéket - közölte a miniszter. Az ivóvíz-minőségjavító program végrehajtásának becsült költsége körülbelül 160 milliárd forint, amihez szükség van a rendelkezésre álló uniós források lehívására - tette hozzá.

Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy a kérdést az Európai Unió is kiemelten kezeli. A fenntartható vízgazdálkodás a magyar EU-elnökség központi témája volt 2011-ben. Ekkor indult útjára az EU Duna Régió Stratégia is, amelyben Magyarország koordinációs feladatokat lát el a vízzel kapcsolatos szakterületeken.

A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium közös ünnepségén a vidékfejlesztési minisztertől öten vehettek át Vásárhelyi Pál-díjat, tízen Sajó Elemér-emlékplakettet és 16-an miniszteri elismerő oklevelet. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Pintér Sándor belügyminiszter nevében hat szakembernek adott át miniszteri elismerő oklevelet.

Cikk:	A termőföldtől az asztalig ellenőrzik az élelmiszereket
Cikk:	"Egy nemzet akkor van biztonságban, ha erős vidékre támaszkodik"