Szarvas Szilveszter: A magyar stratégia, mint a vidék alkotmánya, ugyanis legalább annyira szolgálja nemzeti érdekeinket, mint az alaptörvény, amelyet ízekre szedett Brüsszel, s amelyet habzó szájjal ordítva, teátrálisan gesztikulálva bírált Daniel-Cohn Bendit, a parlament zöldfrakciójának vezetője. Cohn-Bendit talán az anyatejjel szívta magába az európai demokrácia őrzésének váteszi szerepét, így a magyar vidékstratégiával kapcsolatban újra mozgósíthatja szövetségeseit, és lázíthatja Magyarország ellen a brüsszeli döntnököket.

A kormány által elfogadott magyar vidékstratégia ugyanis nemzeti érdekeink mentén határoz meg irányelveket, országos és regio­nális programokat. Természeti kincseink, génmódosítástól mentes státusunk megóvása mellett a családi gazdaságok támogatását, a vidék talpra állítását, gazdasági alapjainak megerősítését, a foglalkoztatás növekedését, a torz termelési szerkezet átalakítását tűzte ki célul. Nem mellékes, hogy a helyi élelmiszer-termelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidéki közösségek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a biológiai sokféleség megőrzése is központi szerepet kap a programban. Nemzeti vidékstratégiánk egyúttal az egyik legfontosabb alapja a gazdasági növekedésnek, záloga az ország felemelkedésének. Nem mellékesen betölti azt az immár egy évtizede ezen a területen tátongó űrt, amely miatt tervek, elképzelések nélkül sodródott a magyar vidék.