Gulyás: Jelentős újításokat hoz az Országgyűlési törvényjavaslat

A nemzetiségek országgyűlési képviseletével, a képviselői összeférhetetlenség átszabályozásával, valamint egy új parlamenti tisztség létrehozásával is jelentős újításokat hoz az Országgyűlési törvényjavaslat - mondta előterjesztői expozéjában a fideszes Gulyás Gergely kedden a parlamentben.

Létrehozva: 2012. március 27., 10:31 | Utoljára frissítve: 2012. március 27., 11:24	nyomtat	küld

kapcsolódó

Az új országgyűlési törvényjavaslatot tárgyalja a Ház

A képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy az alaptörvény írja elő azokat a területeket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni a Ház működésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik a nemzetiségi érdekképviselet, illetve a képviselők jogállásának, mentelmi jogának és díjazásának kérdése. Gulyás Gergely és Lázár János fideszes, valamint Harrach Péter (KDNP) előterjesztésének általános vitáját a házszabály módosításával együtt kezdte meg a Ház.

Gulyás Gergely célként fogalmazta meg, hogy egységes törvény szabályozza az Országgyűlés működését. Az előterjesztés egyik legfontosabb szabályozási területének tartotta, hogy 2014-től a nemzetiségek is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. A nemzetiségi szószólók és a nemzetiségek listájáról mandátumot szerzőkből bizottság alakul, a testület tagjainak jogállása megegyezik a képviselőkével és tanácskozási joggal a nemzetiségeket érintő kérdésekben szólalhatnak majd fel. A politikus reményét fejezte ki, hogy az így kialakuló sokszínű nemzetiségi képviselet példaként szolgál majd más országok számára is.

A javaslat jelentősen változtat a képviselők összeférhetetlenségének jelenlegi szabályain is, a következő parlament megalakulásától ugyanis az Országgyűlés tagja nem lehet önkormányzati képviselő, polgármester, megyei közgyűlés tagjai vagy vezetője és kormányhivatal vezetője sem. Gulyás Gergely szerint ezzel a jelenlegi kormányzat - a Ház létszámának megfelezése után - újabb önmérsékletet gyakorol.

Beszámolt arról is, hogy a közös listát állító politikai tömörüléseknek 10 százalékos küszöböt kell elérniük, valamint arról, hogy frakciót csak az a politikai tömörülés alakíthat, amely elindult a választásokon. Kitérve a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció parlamenti működésére, azt mondta: a jelenleg hatályos házszabályból sem vezethető le egyértelműen az, hogy ez a csoport frakciót alakíthatna. Az országgyűlési tisztségviselők kara a háznaggyal egészül ki - mondta a javaslat egy újabb eleméről az előterjesztő, emlékeztetve arra, hogy a házelnök üléstermen kívüli helyettesítésére szolgáló tisztség az első népképviseleti parlamentben is létezett.

Gulyás Gergely szükségesnek nevezte a fegyelmi jog kialakítását, amelyre - mint mondta - az európai demokratikus népképviseletekben szinte kivétel nélkül lehetőség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ülésen elnöklő ezt a jogot csak a Ház egyetlen paritásos bizottsága, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság kontrollja alatt gyakorolhatja az Országgyűlés tekintélyére méltatlan magatartás megakadályozására. Mint mondta, csak akkor alkalmazható, ha ez felszólaló erőszakkal él vagy arra buzdít, és a korlátozás nem érinti a képviselő szavazati jogát.

Gulyás Gergely közlése szerint a módosítás által átláthatóbb és alacsonyabb lesz a képviselők javadalmazása, amely a helyettes államtitkári díjhoz igazodik majd és amellyel megszűnik az átláthatatlan pótlékok rendszere. A politikus kifogásolta azokat az ellenzéki bírálatokat, amelyek az előzetes egyeztetést hiányolták, mert - mint mondta - több ellenzéki frakció eddig sem vett részt a kormányoldal által kezdeményezett ötpárti megbeszéléseken.