Árva László: Renaud Lambert mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban milyen hatalmas botrányt kavart Charles Ferguson könyve, amelynek a címe Inside Job volt, amit Belső Munkának fordíthatunk. Ferguson meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetgazdasági elemzéseket végző, a közönség előtt  semleges "egyetemi tanár" vagy "elemző professzor" címmel megjelenő közgazdászok nagy része mellékállásban általában nagy bankok vagy más nagyvállalatok tanácsadója és igazgatósági tagja. Ők az elmúlt évek során dollárszázezreket kaptak azoktól a nagyvállalatoktól, ahol mellékesen dolgoztak. Ugyanakkor ezek a szakértők rendszerint nagyvonalúan elfelejtették a nemzetgazdaság helyzetét elemző publikációik során megemlíteni kötődéseiket az üzleti világhoz, és csak szerényen egyetemi és kutatóintézeti címeiket tüntették fel.

(...)

...ahogy Lambert írja a "közgazdászok igazán tudják, hogy nincsen ingyenebéd", vagyis a professzorok és a kutatók meg is szolgálják a közvéleményhez szóló megszólalásaikban és elemzéseikben a nagyvállalatoknak ezt a pénzt.

(...)

Természetesen az önmagában nem baj, hogy a nagyvállalatok is kíváncsiak a nemzetgazdasági szakértők véleményére, és meg is fizetik azok munkáját. A baj ott kezdődik, hogy ezek az emberek semleges, elfogulatlan professzorokként jelennek meg a közvélemény előtt, egy szót sem szólva arról, hogy egyébként kitől kapják a fizetésüket.