A városvezető tájékoztatása szerint: 16,5 milliárd forintért nemcsak a cég egynegyedét adták el akkor, hanem a menedzsment jogokat, a menedzsment díjat és a forgalomképtelen törzsvagyon arányos részét is.

Hozzátette: a korábbi városvezetés arra is kötelezettséget vállalt, hogy a város a szerződés lejártával 16,5 milliárd forintért köteles visszavásárolni a részvényeket. Mindezeken túl a befektetők a következő tíz évben részben menedzsmentdíj, részben osztalék fejében mintegy 33 milliárd forintot kivihettek volna a városból – mondta a főpolgármester.

Arra a felvetésre, hogy milyen további kötelezettségek hárulhatnak a fővárosra egy rendkívüli felmondás esetén Tarlós István úgy reagált: ez esetben egy nemzetközi választott bíróság dönt, és „a mai nemzetközi helyzetben ennek megvannak a maga kockázatai”.

Hozzátette: ebben a szituációban Budapestnek az állam dolgát kell könnyítenie, vagyis nem szándékozik a főváros olyan nemzetközi konfliktust generálni, amely az IMF-megállapodást ellehetetleníti.

A főpolgármester kifejtette, hogy a 16,5 milliárdért eladott részvényekért most a főváros 12,3 milliárd forintot fizetne, továbbá a tranzakció részét képezné egy jelenleg is fennálló 2,5 milliárdos hitel, illetve a külföldi befektetők első negyedéves menedzsmentdíja, melynek kifizetését "a még érvényes szerződés alapján nem lehet elkerülni”.

„Ha létrejön az üzlet 33 plusz 1,5 milliárd forintot takarítunk meg a városnak” – fűzte hozzá Tarlós.