Az irányelv legfontosabb jogi célkitűzése olyan magas szintű biztonsági követelmények előírása a vegyi üzemek részére, amelyek biztosítják az üzemi balesetek hatékony megelőzését, a munkavállalók és a környező lakosság egészségének védelmét, valamint a biztonsági rendszerek egységes európai hatósági ellenőrzését. Az irányelvben mindazonáltal szerepelnek a váratlan ipari katasztrófák bekövetkezése esetén alkalmazandó egységes előírások is, így többek között ún. vészhelyzeti tervek kidolgozására vonatkozó követelmények.
A tárgyalások során az Európai Parlament és a Tanács között immár hagyományosnak mondható vita alakult ki az egyes intézmények hatásköre kérdésében. A Tanács törekvése a több éves gyakorlatot folytatva továbbra is arra irányult, hogy az irányelv végrehajtása során - szemben a Lisszaboni Szerződés rendelkezésével - fontos részekre vonatkozóan korlátlan döntési jogkört biztosítson magának, ami tulajdonképpen az Európai Parlament kizárását jelentette volna a döntéshozatali folyamatból. Az EP tárgyaló delegációja, élén Áder János néppárti jelentéstevővel, azonban határozottan leszögezte: nem mond le a Lisszaboni Szerződés által a parlamentre ruházott új jogosítványokról. E határozott fellépésnek és Áder János világos érvelésének köszönhetően a jogok intézmények közötti megosztása tárgyában folytatott küzdelem ezúttal - a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta először - az Európai Parlament győzelmével végződött.
A legnagyobb ellentétet kiváltó derogációs lista tekintetében a legfontosabb vitapont az volt, hogy egyes vegyi anyagok vagy keverékek automatikusan az irányelv hatálya alá kerüljenek-e, vagy könnyített feltételeket élvezve lényegében kikerüljenek-e az alól. A Tanács végül elfogadta, hogy a lista tartalmát a jövőben az uniós jogalkotók együttdöntési eljárás révén határozhassák meg. Ez a cikk alkotja az irányelv leglényegesebb pontját. E döntés garancia arra, hogy az európai polgárok által közvetlenül választott európai parlamenti képviselők a jövőben beleszólhatnak a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó listák összeállításába.
Az egyéb rendelkezések tartalmát illetően szintén megnyugtató megoldás született, amely hosszú távra egyidejűleg szavatolja a biztonsági szint megőrzését, a munkahelyek védelmét és az egyenlő versenyfeltételeket az európai ipari szereplők számára.
Háttér: A jogszabályról az Európai Parlament plenárius ülése várhatóan idén júniusban fog szavazni.