Horváth László, a várostervezési bizottság tagja kifejtette: bár az MSZP-frakció előterjesztése több ponton utal arra, hogy nincs szükség magas épületekre a fővárosban, mégis két változatot is bemutat e témában. Ezek szerint legfeljebb 55 méteres magasházak, illetve 55 és 110 méter közötti toronyházak épülhetnének Budapest egyes helyein.
Mindkét változat szerint a főváros belső része és a budai hegyvidék szigorúan védett területté válna, azaz itt semmiképpen nem lehetne magas épületeket felépíteni. A Nagykörút és a külső körút közötti városrészek védett területek lennének, így itt csak külön engedéllyel épülhetnének 55 métert meg nem haladó házak. A külső körúton kívül viszont lehetővé válna magas épületek kialakítása.
A második terv azzal egészíti az elsőt, hogy engedélyezné 55 és 110 méter közötti toronyházak építését Csepel északi részén.
Horváth László hozzáétette: a magasházépítés több okból sem indokolt a fővárosban. Magyarországon európai viszonylatban még mindig nem túl magasak a telekárak, így gazdaságilag nincs jogosultsága a magas épületeknek. Úgy látja, hogy az új építészeti forma ráadásul megbontaná az Európában is egyedülálló egységes városszerkezetet.

Tirts Tamás, a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció vezetője a tájékoztatón rámutatott: Budapest népességfogyásának talán az az egyik oka, hogy folyamatosan csökken a zöldterületek nagysága, és nincs elegendő közpark a városban.
Épp ezért az ellenzéki frakció hosszú távú tervei között szerepel egy színvonalas park kialakítása a Csepel-sziget északi részén.
Tirts Tamás a csütörtöki közgyűlés témáival kapcsolatban elmondta: várhatóan nagy vitát fog kavarni a környezetvédelmi program és az egészségügyi cselekvési program megtárgyalása.
Megjegyezte: ellentétek várhatók a villamos-vásárlási tervek megbeszélésekor is.