Ismertetése szerint az európai átlag 40 százalékkal szemben Magyarország területének - mivel a jó adottságok miatt több az értékes szántóterület - csupán 21 százalékát borítja erdő. A tárca programja szerint fokozatosan legalább a 27 százalékos arány elérése a cél, ami a következő évtizedekben összesen 660 ezer hektárnyi gyarapodást jelent, vagyis a parlagon hagyott, elhanyagolt, gazdaságtalanul művelhető földeket néhány éven belül lombkoronás erdők boríthatják. A telepítéseknél elsősorban a silányabb minőségű, más mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas talajok jönnek számításba. Az elmúlt években főként az alföldi, ezen belül is legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megye ilyen területein váltottak át erdőgazdálkodásra.
    
A facsemeték kiválasztásánál az őshonos fajták, a cser, a bükk és a tölgy előnyben részesülnek, de ahol a különösen gyenge talajokon ezek nem vernek gyökeret, ott a kevésbé értékes, tűzifának alkalmas, nem őshonos akác, vagy fenyő is szóba kerülhet. Az új erdők telepítése, karbantartása és a most megjelent új támogatási rendelet szerint a fiatal erdők ápolása megközelítően 8 ezer embernek ad állandó megélhetést - mondta az államtitkár. További 5-6 ezren pedig a közmunkaprogram keretében kapcsolódhatnak be a facsemetéknek való gödrök kiásásába, a kis fák elültetésébe, amivel némiképp a vidéken élők foglakoztatási gondjain is enyhíteni lehet.
   
A hazai erdőtelepítési program az államtitkár tájékoztatása szerint egyúttal mintául is szolgálhat az erdők védelméről szóló, előkészítés alatt álló Európai Erdőegyezmény szakmai hátteréhez. A körvonalazódó megállapodás előzménye az 1992-es, Riói Földcsúcshoz vezet vissza, ahol a természet sokféleségének megőrzése, az elsivatagosodás lassítása érdekében nemzeteken átívelő megállapodások születtek.
   
Az erdők védelmét illetően azonban még nem sikerült dűlőre jutni, hiába észlelték, hogy a rablógazdálkodás következtében aggasztóan fogyatkozó, az Egyenlítő közelében elterülő esőerdők a Föld ökológiai egyensúlyának megőrzését veszélyeztetik -mondta Kardeván Endre. Az első közös kötelezettségeket, vállalásokat magába foglaló erdőegyezményt előre láthatóan Európa alkotja meg, ahogy a klímaváltozás mérséklésében is e kontinens mutat példát a világnak - utalt rá az államtitkár.
    
Az elmúlt évben Oslóban 41 európai ország miniszterei határozták el, hogy tárgyalásokat kezdenek az erdőegyezményről. Ennek jegyében legutóbb néhány hete Bécsben ültek össze a tárgyaló delegációk, hogy 2013-ban létrehozhassák a közös megállapodást. A magyar erdészeti szakemberek aktív szerepet játszanak az irányelvek kidolgozásában.
   
A leendő egyezménybe például beépíthetik a más országokban is gondot jelentő, elharapózódott falopások visszaszorítását, és az erdőtelepítések fokozását célzó szabályozást. Megerősíthetnek olyan fontos törekvéseket is, mint az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását elősegítő új fafajok elterjesztése, az erdészeti oktatás, az őshonos erdők megóvása, vagy az erdővédelmi megfigyelőrendszerek fenntartása  - mondta Kardeván Endre.