Erősítették az adatvédelmi hatóság függetlenségét
|
Az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást fogadott el a parlament hétfőn. A változtatásokat az Európai Bizottság által felvetett aggályokkal indokolta a kormány. |
Létrehozva: 2012. április 3., 09:29 | Utoljára frissítve: 2012. április 3., 09:47 |
nyomtat
|
küld
|
|
|
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 76 ellenében, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A kormánypártok támogatták az előterjesztést, az MSZP és a Jobbik nemmel szavazott, az LMP képviselői tartózkodtak. A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. A miniszterelnök indítványát a hatóság elnöke 30 napon belül bíróságon támadhatja meg. A pert a kormányfő ellen kell megindítani a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amely soron kívül jár el. Az adatvédelmi hatóság elnökének megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntetheti meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot. Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez.
A Ház emellett lehetővé tette, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon hatályba lép, amit Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyarországgal szemben folyamatban lévő uniós eljárással indokolt.
A kormánynak meg kell vizsgálnia a magáncsőd intézményének lehetőségét
Határozatot fogadott el a parlament hétfőn a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről, felkérve a kormányt, vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az alkotmányügyi bizottság előterjesztése szerint a természetes személyek adósságrendezése segíteni tudná mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó fizetésképtelen emberek problémáit. A határozat, amelyet 291 igen, 1 nem és 4 tartózkodással fogadott el az Országgyűlés felkéri a kormányt arra is, építse be az általános iskolák felső tagozatai és a középfokú iskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteinek oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A kabinetnek meg kell vizsgálnia a pénzintézetek és a hitelközvetítők egymáshoz, illetve a hitelfelvevőkhöz való viszonyát. Szintén meg kell vizsgálnia a kormánynak a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, és szükség esetén módosítania kell azokat, csakúgy mint a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó jogszabályokat.
A határozat emellett arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg, hogy az Európai Bizottságnak a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló, a hitelfelvevők információhoz jutását célzó irányelve hogyan illeszthető be a hazai jogrendbe. Az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) arra kérte fel, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a versenyfelügyeleti hatóságokkal, végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazásáról, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen nagyobb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. A vizsgálatok eredményéről a kormánynak és a pénzügyi felügyeletnek 2012. augusztus 31-ig beszámolóban kell tájékoztatnia a parlament alkotmányügyi bizottságát.
Milliárdos telekadót kell fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának
Elfogadta a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely alapján várhatóan milliárdos összegű telekadót kell majd fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának. A képviselők 232 igen szavazattal, 74 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Kósa Lajos és Dancsó József törvényjavaslatát. Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A módosítást a múlt héten a Ház annak ellenére szavazta meg, hogy azzal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén.
A háziorvosi rendelők építményadó-, a temetők telekadómentesek lesznek
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében május közepétől nem kell építményadót fizetni a háziorvosi rendelők után, a temetők pedig telekadómentesek lesznek. A parlament 232 igen, 74 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a helyi adókról szóló törvény módosítását, amelyet a fideszes Kósa Lajos és frakciótársa, Dancsó József kezdeményezett. A Fidesz március elején terjesztette az Országgyűlés elé a jogszabály módosítására tett javaslatát, amelyben még az összes állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézményt mentesítette volna az építményadó alól. A fideszes Láng Zsolt módosító indítványát elfogadva azonban a parlament úgy döntött, hogy az építményadó-mentesség csak az önkormányzatok területi kötelezettségét ellátó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat illeti majd meg, kizárólag az alaptevékenységükhöz használt ingatlanaik után. A temetők telekadó-mentességéről szóló passzus egy fideszes, zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával került a törvénybe. A kormánypárt indoklása szerint a temetőkhöz tartozó földterületeknek azért kell kikerülniük a telekadó hatálya alól, hogy a szolgáltatók a telekadó-fizetési kötelezettségükből fakadó többletterheiket ne hárítsák át a lakosságra.
Határozatban ismerte el a görögkatolikus közösség munkáját az Országgyűlés
Az Országgyűlés hétfőn határozatban nyilvánította felbecsülhetetlen értékűnek a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalását és missziós szolgálatát. A kormánypárti politikusok által beterjesztett indítványt 298 igen, 1 nem és 6 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a Ház. A parlament a határozat elfogadásával a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezik és rögzíti, tisztelettel adózik azon személyek emléke előtt, akik száz évvel ezelőtt fáradhatatlanul munkálkodtak az egyházmegye megalapításán, majd a nemzeti nyelvű, magyar liturgia bevezetésén. A Ház kinyilvánította továbbá, hogy Hajdúdorog a "görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város" és ezt a "címet a jövőben büszkén vállalhatja".
(MTI-fidesz.hu)