Navracsics Tibor az ünnepségen elmondta, amikor egy új program indul útjára, egy újjászületésnek lehetünk szemtanúi. Felidézte: 22 éve, amikor az alapítvány megkezdte működését, a legfőbb cél az volt, hogy Magyarország kultúráját megújítsa, hogy az reneszánszát élhesse.

A kultúra biztosítja a nemzet életben maradását, újjászervezi azt - folytatta Navracsics Tibor, majd hozzátette: ebből táplálkozik Kelet-Európa is. Ez a program akkor lesz sikeres, ha hozzájárul a magyarság újjászületéséhez - húzta alá a miniszter.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: itt egymásra épülő programokról van szó,  amelyek speciális területeket fognak össze. A kultúrának a heterogenitásban van ereje, mi magyarok is sokszínűek vagyunk, de ebből áll össze az az egész, amely a magyarságot adja - fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Ha földrajzi egységünket nézzük, akkor is azt mondhatjuk, hogy sokszínűek vagyunk, hiszen itt, Közép-Európában magyarok, szlovákok, horvátok, románok és más nemzetiségek élnek egymás mellett több évszázada és ez az egymás mellett élés, még ha időnként konfliktusokkal is jár együtt, mindenképpen a közép-európai térség erősségét adja – jelentette ki Navracsics Tibor.

A kulturális program célja, hogy ezt az erőt megsokszorozza azokkal a támogatási rendszerekkel, pályázatokkal, amelyek rendelkezésére állnak – húzta alá a miniszterelnök-helyettes hozzátéve, a mostani program Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány alapítója által kijelölt nyomvonalon kíván haladni: egy erős Közép-Európát és egy erős magyarságot kíván a jövőben látni.

Tudjuk, hogy mindkettő az erős helyi közösségeken alapul. Ebből adódóan azok a pályázati és ösztöndíj lehetőségek, kutatómunkák, amelyek a program keretein belül indulnak, reményeink szerint hozzá fognak járulni ahhoz, hogy mind a helyi, mind a nemzeti, mind a földrajzi közösségek egymással összefogva munkálkodjanak egy erősebb magyarságért, egy erősebb Közép-Európáért, ezáltal egy erősebb Európáért.

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Program főkuratóriumának elnöke Sokcsevits Dénes egyetemi tanár, tagja Forrai Tamás pedagógus, Czibere Károly közgazdász, Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy.

A Dunatáj szakkuratórium elnöke Kiss Gy. Csaba történész, tagja Ress Imre Balkán-szakértő és Vetési László református lelkész. A közép- és felsőfokú tehetséggondozásért, a kollégiumi művelődés támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke Maruzsa Zoltán egyetemi adjunktus, tagja Bojárszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke és Szendrei Ákos, a Debreceni Egyetemi Hatvani István Szakkollégiumának szaktanára.

A települési identitásért és a népművészeti tevékenységek támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke Horváth Viola, a Magyar Művelődési Intézet határon túli referense, tagja Joós Tamás, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatója és Dala Sára népmesekutató. Az egyházak művelődési örökségével kapcsolatos kulturális tevékenységek támogatásáért felelős szakalapítvány elnöke Tombor László, a Baár-Madas Református Gimnázium igazgatója, tagja Rábai László főapáti titkár és Kertész Botond levéltáros.

A zenei jellegű művelődési rendezvények támogatásáért felelős szakkuratórium a Kodály Zoltán emlékére szakalapítvány feladatait látja el, elnöke Gráf Zsuzsa, az Angelica Leánykar vezetője, tagja Gerenday Ágnes zeneművészeti referens és Érdi Márta televíziós szakember.

Háttér

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt 1990 elején alapította az akkori művelődési miniszter, Glatz Ferenc. Az alapítvány célja a közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás, kultúra, közművelődés aktuális feladatainak támogatása volt.

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Program keretében öt különböző témakörben (a "dunatáji" népek kutatása, a köz- és felsőoktatásban működő kollégiumok tehetséggondozása és kollégiumi művelődés, települési identitás és népművészeti tevékenységek, egyházak művelődési örökségével kapcsolatos kulturális tevékenységek, zenei jellegű művelődési rendezvények) nyilvános, országos és határon túli közművelődési pályázatok meghirdetésére kerül sor.

Az alapítvány kuratóriuma 1993 óta a magyar kultúra napján díjakat ad át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeknek.