A helyettes államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén azt mondta, az unió déli tagállamaiban komoly megszorításokra van szükség a magas államadósság és a költségvetési hiány miatt, azonban ennek következtében az országok növekedési kilátásai kedvezőtlenek, és "egyfajta ördögi kör kezd kialakulni". Ezeknek az országoknak a gazdasági szerkezete nem versenyképes az északiakéval - tette hozzá. Véleménye szerint rövid távon várhatóan sikerrel kezeli az EU a válságot, de a gazdasági növekedés lehetőségei délen nehezen láthatók. Mint emlékeztetett, a déli tagállamok, a "periféria" leszakadt a centrumtól, 2010 tavaszára világossá vált, hogy Görögország az EU segítsége nélkül nem képes finanszírozni az államadósságát. Ez felhívta a figyelmet arra: a görög válság kezelése mellett meg kell akadályozni, hogy az továbbgyűrűzzön az EU más részei felé - idézte fel. Megjegyezte: mivel nagy az összefonódás az európai gazdaságok között, egy esetleges görög államcsőd közvetlenül érintené a többi országot is. Ódor Bálint kifejtette, a válság kezelésében felértékelődött az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács szerepe a döntéshozatalban, hiszen "azonnali, tűzoltás jellegű" intézkedéseket hozhat.
   
A helyettes államtitkár Balla Mihálynak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére elmondta, ugyan néhány uniós tagállamban a választási kampányok idején gyakran az uniós vívmányokat megkérdőjelező nyilatkozatok hangzanak el, de egyértelmű állásfoglalásra van szükség, hogy meg kell őrizni az EU eddig elért eredményeit. Harangozó Gábornak (MSZP) a Magyarország elleni uniós eljárások esetleges gazdasági következményeit firtató kérdésére Ódor Bálint kiemelte: ezeknek az ügyeknek a kezelése "jó úton" jár, már csak kevés nyitott kérdés maradt.  Vona Gábor (Jobbik) érdeklődésére közölte, Magyarország helyzete teljesen eltér Görögországétól, "más cipőben jár".
   
Az ülésen Fakosz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a görög helyzetet és Horváth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára az olasz helyzetet ismertetve azt hangsúlyozták, a válságot nem az unió déli tagállamai okozták, hanem  "gyenge láncszemeknek" bizonyultak.  Fakosz Nikosz kiemelte: jó állapotban lévő gazdaságokra egy rendkívül rossz helyzetben lévő Görögország sem lenne képes kedvezőtlen hatással járni.
   
Balla Mihály érdeklődésére elmondta, az elmúlt időben sok sérelem érte a görögöket az európai sajtó részéről, amely azt állította, hogy "lusták, csalnak, lopnak, nem fizetnek adót, politikusaik pedig megvesztegethetők". Ezt a vélekedést indokolhatja szerinte, hogy Görögországban - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - a munkavállalók félhavi bért kaptak húsvétkor, később újabb félhavit nyaralásra, majd egyhavi fizetésüket karácsonyra. Mint közölte, az adófizetési morál korábban is rendkívül rossz volt az országban, a válság óta pedig még tovább romlott. Horváth Jenő azt mondta, míg az EU centrumában 8-10 százalék közötti az adóelkerülők aránya, az olaszoknál ez az érték 20 százalék felett van. Ha egy-két év alatt ezt az arányt leszorítanák tízre - tette hozzá -, az államadósság jelentős részétől megszabadulhatnának, ezt a célt határozta meg a kormány is.