Kósa Lajos felidézte Karácsony Gergely szavait, melyben az LMP-s politikus az aláírásgyűjtés kezdetén azt mondta, hogy a népszavazási kezdeményezés lehetőséget ad a magyar társadalomnak arra, hogy állást foglaljon a kormányzat másfél évéről, arról, hogy jól mennek-e a dolgok Magyarországon. Kósa Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy az LMP népszavazási kezdeményezéséhez csatlakozott az MSZP is, a szocialisták két meghatározó vezetője – Mesterházy Attila és Újhelyi István - demonstratívan aláírta az ívet.
A Fidesz alelnöke emlékeztetett: Vágó Gábor az aláírások leadásakor azt mondta, hogy az elmúlt négy hétben az LMP kampánygépezete maximális teljesítménnyel pörgött. Ezek szerint ha az LMP kampánygépezete ezerrel pörög, akkor a saját szavazóikat sem tudják elérni – jegyezte meg Kósa Lajos. Az eredményt tudja mindenki: 160 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Még azt a lécet sem tudta megugrani az LMP, hogy 200 ezer aláírást összegyűjtése után ki lehessen írni a népszavazást négy kérdésben – fűzte hozzá a politikus. Kósa Lajos az LMP megbukott népszavazási kezdeményezése kapcsán tanulságosnak nevezte, hogy az MSZP segítsége ennyit ér.
Kósa Lajos kiemelte: úgy látszik, a magyar társadalom tényleg levonta a konklúziókat mindazon kérdésekből, melyeket feltett az LMP. Az kell mondjuk röviden és velősen: ez a kezdeményezés csúfosan megbukott. Nem kicsit bukott meg, hanem rettenetesen – jegyezte meg a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a LMP csúfos kudarcának két fő magyarázata van. Az egyik, hogy pillanatnyilag az ellenzéknek nincs különösen nagy támogatottsága és befolyása az ország választópolgáraira, egészen szűk réteg az, akit el tudnak érni az üzeneteikkel. Az emberek józan esze biztos támasz, és azt egészen nyugodtan mondhatom az a „hőbörgés és hablatyolás”, amit művelt az LMP, egyszerűen nem érintette meg az embereket – jegyezte meg Kósa Lajos. A másik fontos okként a Fidesz alelnöke azt említette, hogy olyan tárgykörben tette fel az LMP a kérdéseket, amelyben a kormány megegyezett a munkaadókkal, és a munkavállalókkal is a Munka Törvénykönyve kapcsán. Az LMP olyan ügyben élt kezdeményezéssel, melyben világos társadalmi konszenzus volt – fűzte hozzá. Ez azt mutatja, hogy az LMP szerint a konszenzusnak egyetlen kritériuma van: ők egyetértenek-e vele, vagy sem – jegyezte meg a fideszes képviselő.
Az alelnök szerint valószínűleg a magyar választóknak "simán leesett az", hogy a tankötelezettség korhatárának meghatározása nem mutat szoros kapcsolatot a szólásszabadsággal, a demokráciával, esetleg a sajtószabadsággal, meg mindazzal, amit tétként elmondott az LMP. 45 európai országból egyébként 36-ban 16 év a tankötelezettség – jegyezte meg.
A parlament 100 ezer érvényes aláírás esetén szabadon dönthet arról, elrendeli-e a népszavazást. Kósa Lajos ennek kapcsán feltette a kérdést: egy olyan kérdésben, ahol nem jött össze 200 ezer aláírás sem, „miközben állításuk szerint ezerrel pörögtek”, akkor mennyi az esélye annak, hogy érvényes népszavazás lesz. Kaptak egy egyest. Lehet szidni a tanárt, a tananyagot, az intézményt, kiáltani mindenfélét, "de sokkal okosabb, ha hazamennek az LMP-sek, elgondolkodnak a helyzeten, és valami mással jönnek elő" – fogalmazott Kósa Lajos, hozzátéve: az emberek a Fidesz által kezdeményezett megállapodásban foglaltakkal nyilvánvalóan egyet értenek, ezért az LMP által feltett kérdésekben nem kell népszavazást kiírni.
Az LMP 160 ezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéseihez. A népszavazás kötelező kiírásához 200 ezer aláírás kellett volna kérdésenként, így az Országgyűlésnek nem kell kiírnia a népszavazást. Mint ismert, az LMP március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést. A párt azt kezdeményezte, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.
A sajtótájékoztatón szóba került az államfőválasztás is. Kósa Lajos közölte: a Fidesz április 16-án a frakcióülésen vitatja meg a kérdést. Nyitott a pálya, lehet egyes, lehet többes jelölés. Ezt akkor meg fogjuk vitatni – mondta el kérdésre válaszolva a politikus. A Jobbik Morvai Krisztinát és Für Lajost jelöli a köztársasági elnöki posztra. Ezzel kapcsolatban a Fidesz alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jelöltséghez 78 képviselői aláírásra van szükség, melyet az ellenzék létszáma meghalad. Az ellenzék térfelén pattog a labda – jegyezte meg. Van-e annyi ellenzéki szolidaritás bennük, hogy kölcsönösen lehetővé teszik azt, hogy az egyes ellenzéki pártok jelöltet állíthassanak? – kérdezte. Szintén kérdésre válaszolva Kósa Lajos leszögezte: alkalmas embert kell köztársasági elnöknek választani, aki függetlenül attól, hogy milyen korábbi tisztségeket viselt, meg tudja testesíteni azt, ami a feladatából adódik. Az államfőválasztásra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kósa Lajos emlékeztetett az MSZP korábbi miniszterelnök-keresésére, és leszögezte: nem kommentálja a jelölteket, mert a Fidesz ebben is szeretne különbözni az MSZP-től.
Az MSZP az alaptörvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy az államfőt ne kétharmados, hanem négyötödös többséggel válassza az Országgyűlés. Kósa Lajos szerint ez komolytalan felvetés, az ellenzékiek paródiát próbálnak csinálni. "Miért pont négyötöd? Nyilván azért, mert Mesterházy így akar bosszút állni Gyurcsányon, hogy kiszámolta, pont olyan arányt kell mondani, amiben viszont a Gyurcsányék nem lehetnek benne. Milyen kirekesztő már ez?” – fogalmazott Kósa Lajos.
| Cikk: | Utolsó morzsáit is elveszítette realitásérzékének az LMP |