– Mit jelent a magyar gazdaság számára a minap átadott Mercedes-beruházás?

– A mintegy nyolcszázmillió eurós beruházás a magyar GDP 0,8 százaléka, amelyet a német gyár három év alatt pumpált a magyar gazdaságba. Ennél fontosabb, hogy itt prémiumgépkocsik gyártása folyik – szinte teljes mértékben exportra –, ami évente több milliárd forint helyi iparűzési adót hoz Kecskemétnek és évi több tízmilliárdos nagyságrendben bevételt az államkasszának. A magyar autógyárak nagyon nyereségesek, ezért nem meglepő, hogy a támogatási szerződésben vállalt 2500 fő helyett már most háromezer fős foglalkoztatással számolnak. Ez a legnagyobb nyereség talán, hiszen ennek a létszámnak legalább a háromszorosát generálja a környék szolgáltatói és beszállítói szektorában. A következő két-három évben dől el, hogy lesz-e – és mekkora – magyar beszállítói kör egy prémium-színvonalú gyárnál.

– Miközben a nagypolitika sikersztoriként kezeli a kecskeméti gyárindítást, nem esik szó a szakapparátus munkájáról.

– Szeretném kiemelni, az a tény, hogy a Mercedes-gyár Kecskemétre került, és nem más, esélyesebb közép-európai országba, néhány nagyon lelkes tisztviselő munkájának és önálló felismerésének a következménye, hiszen 2008 tavaszán, a színfalak mögött hallván a lehetőséget, három hónap alatt hozták fel semmiből győztesre a magyar ajánlatot. Bravúros hozzáállás mind az akkori ITDH – jelenleg Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – apparátusa, mind a kecskeméti tisztviselők részéről, amit ma is példaként lehet állítani patrióta lelkesedésként a bürokrácia tagjai elé. Szintén nagyszerű munka volt a döntés után az összes engedélyezési, telekszerzési és infrastrukturális feltétel megteremtése három év alatt napjainkig, ami szintén összehangolt és lelkes hozzáállást jelez mind a város, mind a háttérintézmények munkatársai részéről.

– Szűk két éve az új kormány meghirdette, hogy csak magyar beszállítók után adna a multiknak állami támogatást a jövőben. Tudják-e már garantálni a magyar beszállítók alkalmazását, ehhez illesztik-e a dotáció mértékét?

– Amit külgazdasági államtitkári kinevezésemkor meghirdettem: a kormánytámogatásért cserébe a nagyberuházóknak együttműködési megállapodást kell kötniük arról, hogy aktívan együttműködnek a magyar hatóságokkal – elsősorban a HITA-val – abban, hogy a termelési értékláncukban minél több magyar vállalat kaphasson lehetőséget. A magyar kibontakozás záloga ugyanis szerintem abban van, hogy a multik versenyképes vállalatokat nevelnek nálunk, amelyek aztán önállóan kilépnek a világpiacra. Vannak még eredmények a német cégeknél, amelyek köztudottan magas minőségi igényeikre hivatkozva szeretik magukkal hozni beszállítóikat.

A teljes interjút a magyarhirlap.hu-n olvashatja.