Ungváry Zsolt: Az ellenzéki pártok úgy érezték, itt a megfelelő alkalom, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Mert egyharmad az egyharmad, nem úgy van ám, hogy valaki fogja magát, és csak azért, mert többsége van, meg akarja mondani, ki legyen az államfő. A demokrácia komoly dolog! Ezért a szocialisták már kész forgatókönyvvel rukkoltak elő: szülessen konszenzus, azaz a Fidesz fogadja el az ő jelöltjüket. Mivel ők nem fogják elfogadni a Fideszét, tehát a konszenzus ezt jelenti.

Megfogalmaztak néhány alapelvárást Schmitt Pál utódjával szemben: álljon köztiszteletben, mint Tasnádi Péter. Legyen karizmatikus, mint Mesterházy, jól nevelt, mint Szanyi, szép, mint Gurmai Zita, okos, mint Kovács László, toleráns, mint Török Zsolt. Fiatal, mint Vitányi Iván, hazafi, mint Tabajdi Csaba, de ugyanakkor talpig européer, akár Karsai József. Tiszta múltú, mint Medgyessy Péter, becsületes, mint Zuschlag, józan gondolkodású, mint Horn Gyula, népszerű, mint Rákosi Mátyás, és legyen a helyén a feje, mint Kádár Jánosnak. Így hosszas mérlegelés után Károlyi Mihály szobrát tartanák a legjobb választásnak.