Az igazságügyért felelős államtitkár a ReGeneráció címmel, második alkalommal megrendezett nyílt nap záró előadásában az új Btk. tervezetével kapcsolatban azt mondta, még folyamatban vannak az egyeztetések, de várhatóan még a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés a törvényjavaslatot, amely 2013-ban lépne hatályba, egy év felkészülési idővel. Répássy Róbert az új büntető törvénykönyv jelentős kérdései között beszélt a jogos védelemről, amely büntethetőséget kizáró ok. Mint mondta, ebben az ügyben igyekeztek a bírói gyakorlatot törvénybe foglalni, amely szerint bizonyos esetekben a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet.
   
Az MTI-nek az államtitkár azt mondta, a négy kiemelt szakmai szervezettel, az Országos Bírói Hivatallal, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, valamint a Magyar Ügyvédi Kamarával való egyeztetések nyomán szűkítették azokat az eseteket, amikor a törvény vélelmezné, hogy a támadást élet kioltására irányulónak kell tekinteni. Mint mondta, megpróbálták kizárni, hogy olyan esetek kerüljenek a törvényi vélelem alá, amelyekről bár a bíróság megállapítaná, hogy életszerűtlenek, de mégis kénytelen lenne felmentő ítéletet hozni. Ezzel tényleg csak olyan magatartások kerülnének a Btk.-ba ahol minden vitán felül áll, hogy az élet kioltására irányulhatott a szándék - tette hozzá.
   
Répássy Róbert a nyílt napon tartott előadásában beszélt arról is, hogy civil szervezetek, illetve pártok is kezdeményezik, hogy a családon belüli erőszak legyen külön tényállás a Btk.-ban. Az államtitkár ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden a családon belüli erőszakkal kapcsolatos magatartás büntethető ma is, csak nem így hívják. Szerinte ez egy büntetőpolitikai kérdés, ami a parlamenti vitában fog eldőlni. Mint mondta, eleve nem zárkóznak el ettől, de azt értelmetlennek tartják, hogy két vagy több büntetőjogi tényállás is ugyanazt a cselekményt fedje le a Btk.-ban. Az államtitkár beszélt a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról is, amely értelmezése szerint egy dokumentációs központ lesz, dokumentálja a kommunista diktatúrával kapcsolatos történeti eseményeket és tényeket, valamint ismeretterjesztési célt is szolgál majd. Utalt arra, hogy Lengyelországban is van hasonló testület, de az igen széles hatáskörökkel rendelkezik, például bűnvádi eljárásokat is kezdeményezhet. Hozzátette: személyes véleménye szerint a magyar bizottság nem fog ilyen széles hatásköröket kapni, bár még nem történtek döntések ebben az ügyben.
   
A közigazgatási nyílt napot Navracsics Tibor tárcavezető beszéde nyitotta meg délelőtt. A rendezvényen az érdeklődő fiatalok találkozhattak a tárca államtitkáraival és kormánytisztviselőivel, előadásokat hallgathattak a KIM kiemelt projektjeiről, játékon vehettek részt és csatlakozhattak a közigazgatás kulisszatitkait feltáró körsétákhoz. Navracsics Tibor maga is körbevezetett két diákcsoportot a KIM épületében: mesélt az épület történetéről, megmutatta dolgozószobáját, a fiatalok még a miniszteri székét is kipróbálhatták. A nap folyamán Gál András Levente kormánybiztos és Mihalovics Péter miniszteri kabinetfőnök is tartott előadást.