A baranyai megyeszékhely közgyűlése januárban döntött az ideiglenes bizottság felállításáról. A testület az 1990-től 2011-ig terjedő időszak tekintetében vizsgálta a város költségvetését, a hitelállomány alakulását, az eladósodás tendenciáját, a hitelfelvétel okait, a felvetődő problémákat.
   
Hoppál Péter a közgyűlés csütörtöki ülésén elmondta: a jelentés szerint a korábbi városvezetőket - egyben pécsi országgyűlési képviselőket - és kormányfőket politikai felelősség terheli azért, hogy 2003 és 2009 között a presztízsberuházások, túlvállalások és az átgondolatlan gazdálkodás miatt adósságspirálba jutott Pécs. A jelentés megállapítása szerint "Pécs kezelhetetlen mértékű eladósítása 2003-tól indult meg, s 2005-től szinte megállíthatatlan hitelspirál jelentkezett, melynek növekedési üteme 2009-től lassult le".  A legkritikusabb évek költségvetési számaiból kiderült, hogy a költségvetés kiadási előirányzatai alultervezettek voltak, míg a bevételek nagyobbrészt túltervezést mutattak. Nagy gondot jelentett, hogy "a kritikus időszakban az országot irányító MSZP-SZDSZ-kormányok folyamatosan csökkentették az állami normatív támogatások összegét, miközben az ellátandó feladatok számát megnövelték" – áll a jelentésben.
   
Mint írták, a működési deficit és a saját bevételek állandósulása vezetett el oda, hogy a folyószámlahitel-keret kihasználtsága is egyre emelkedett. A csúcspont 2008 májusában volt, amikor a város a fizetésképtelenség határára sodródott, s egy svájci frank alapú kötvénykibocsátás mentette meg a csődtől.  Ezzel egy időben fejlesztési hiteleket is vett fel Pécs. A jelentés szerint Toller László akkori polgármester először 2,4 milliárdos, majd 2004-ben 2,4 milliárdos, 2005-ben 3 milliárdos nagyságrendben kötött hitelkeret-szerződést. Kunszt Márta ügyvivő alpolgármester 2006-ban 4 milliárdos, Tóth Bertalan alpolgármester 2007-ben 3 milliárdos, Tasnádi Péter polgármester 2008-ban 2,8 milliárdos fejlesztési hitelszerződést kötött. Utóbbi évben született meg a döntés a 6 milliárd forint értékű, svájci frank alapú kötvényről és a 10 milliárd forint értékű, euró alapú EIB-hitelről.
   
Páva Zsolt polgármester 2009-ben 860 millióról írt alá fejlesztési célú hitelszerződést, ezt az előző városvezetés által korábban elfogadott költségvetési rendelet végrehajtása érdekében tette meg – áll a megállapítások között. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a beruházások jó részének jóléti hatása vagy megtérülési esélye nem volt. A részben vagy egészében hitelből finanszírozott beruházások többségéről azt állapította meg a testület, hogy "azok a későbbi évtizedekben nem tesznek hozzá gazdaságilag az önkormányzat vagyonához, csak viszik a város pénzét".    

A vizsgálóbizottság előtt meghallgatott szakértők és korábbi bizottsági elnökök azt is egyértelműsítették, hogy a legnagyobb gondot a működési deficit és a beruházási "spirál", vagyis az erőltetett beruházások mennyisége jelentette.   "A város mind működési, mind fejlesztési oldalról túlvállalta magát, mely évtizedekre meghatározza a további pénzügyi gazdálkodás és fejlesztési lehetőségek irányát, illetőleg lehetőségeit" – áll a jelentésben.  

Hoppál Péter politikai felelősöket nevezett meg a jelentés ismertetésekor. Azt mondta, a szocialista kormányfők, gazdasági és pénzügyminiszterek (többek között Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Veres János), valamint a város ugyancsak MSZP-s polgármesterei, országgyűlési képviselői (köztük Toller László, Tasnádi Péter, Tóth Bertalan, Szili Katalin) személyesen felelősek Pécs eladósodása miatt. Azt mondta, a nevek említése már csak amiatt is szükséges, mert a pécsieknek tudniuk kell, kik miatt ütközik nehézségekbe ma a város működtetése.   

A testület életre hívásának gondolatát az önkormányzati jutalmazások megalapozottságával korábban foglalkozó ideiglenes bizottság tagjai vetették fel. Emellett a Fidesz pécsi szervezete telefonos közvélmény-kutatást is folytatott a témában 2011 végén. Ez azt mutatta, a megkérdezettek túlnyomó része kíváncsi az eladósodás okaira. A grémiumba az MSZP kivételével minden, a pécsi közgyűlésben jelen lévő politikai erő delegált külön díjazás nélkül dolgozó tagot.