A kormányfő - aki kedden találkozik José Manul Durao Barroso európai bizottsági elnökkel - elmondta: az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Hozzátette, hogy az év elején indított eljárásokban felmerült számos kérdésben ugyanakkor sikerült megegyezni, illetve a kormány orvosolta a bizottság kifogásait.
   
Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről Orbán Viktor azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejétől, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás - emlékeztetett. Kifejtette azt is, hogy a szerződések betartásának ezt a rendszerét jónak tartja. 

Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar

Újságíróknak külön nyilatkozva a Barrosóval tervezett másnapi találkozójáról Orbán Viktor elmondta: áttekintik majd a folyamatban lévő ügyeket, különválasztják ezek közül a még meg nem oldottakat, és azokon belül is azokat, amelyekről nem várható megegyezés, illetve azokat, amelyekben még van értelme kompromisszumot keresni.
   
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor megerősítette, Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar. Azt mondta, a valutaalap viszont meg van győződve arról, hogy Magyarországnak pénzre van szüksége, és kölcsönt akar adni. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak.
   
Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében. Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás - szögezte le később újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak előfeltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy időben kezdeményezte az együttműködést, már hozzá is jutott ahhoz.

A feltételekkel kapcsolatban úgy vélte, az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások nyomán elmondható, hogy a magyar jegybanktörvény már nem sérti a jegybank függetlenségét és az Európai Bizottság által védett normákat, bár néhány szakmai kérdésben még folynak egyeztetések.

Az egész Európai Unióban változásokra van szükség

Orbán Viktor Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés témájában tartott előadást az elemzőközpontban. Ebben egyebek között arra mutatott rá, hogy csökken Európa befolyása a világban. Ennek okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.

Közép-Európát illetően a kormányfő úgy vélte, hogy a térség fellendülésnek néz elébe. Mint mondta, a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és ez meggyőződése szerint segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is. Magyarország helyzetéről szólva Orbán Viktor úgy vélte, a nagyszabású reformok tekintetében az ország bizonyos értelemben "Európa laboratóriumának" tekinthető.

Emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2010 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat, de tavaly változott a helyzet. Beszélt a kormány nehéz örökségéről, és megemlítette, a kabinet három fő törekvés köré építette programját, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ezek között sorolta a méltányos tehermegosztást, a gazdasági rendszer megerősítését és a szerkezeti reformokat. A reformpolitika sikerének egyik záloga a tehermegosztás - szögezte le. Orbán Viktor - példákat említve - beszélt arról is, hogy a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat.

A megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt

Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök egyebek között elmondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Emlékeztetett arra, hogy az unió álláspontja miatt néhány, a cégeket és a bankokat érintő válságadót ki kell vezetni a rendszerből. "Azon dolgozunk, hogy milyen formában tudjuk őket átlátható módon, számukra is elfogadható és fenntartható módon benn tartani a magyar közteherviselési rendszerben" - fogalmazott. Hozzátette, hogy internetadó bevezetése nem merült fel.

A célokat illetően Orbán Viktor egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt. Uniós szinten is a viszonylag alacsony foglalkoztatást, valamint a magas államháztartási hiányt és adósságrátákat említette a versenyképesség legfőbb problémáinak. Tovább kell dolgozni az Európai Unió erősítésén - szögezte le a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy ez volt a tavalyi magyar EU-elnökség fő törekvése is.