A kormányfő előadást tartott "Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés" címmel, majd az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, "kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is". Meglátása szerint az EU mostani nehézségei is alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza.
   
Előadásában kitért a franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredményeire is, megjegyezve, hogy az Európa-ellenes erők - jobbról és balról - összességében 30 százalékot értek el. Magyarországon ennél erősebb az Európa-párti közvélemény - tette hozzá.
   
Új módszerekre van szükség

Hangoztatta, hogy Magyarországnak egyértelműen érdeke az uniós együttműködés sikere. "A történelem azt tanítja, hogy amikor Európa nehézségekkel küzd, Magyarországnak különösen nehéz sikeresnek lennie. Erős Európára van szükségünk, ahogyan azt a magyar elnökség alatt is kinyilvánítottuk" - fogalmazott.
   
Orbán Viktor kifejtette: az elmúlt húsz évben erőfeszítéseik egyik központi törekvése az volt, hogy az Európai Uniót is támogató erős jobbközép jöjjön létre. A kormányfő a politikai verseny mellett is hitet tett. Egyebek közt szólt arról, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy újságíró megkérdezte, "orbanizálni akarja-e Európát".

Válaszában a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi - mondta -, hogy ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett.
   
Állást foglalt amellett is, hogy a nemzeti politikák stabilizálása érdekében, de uniós szinten is dolgozzanak ki új módszereket, újító eszközöket. Mint mondta, ebből a szempontból tanulmányozta az amerikai és a francia politikai rendszert, és azok számos elemét sikeresnek találta, közöttük a nemzeti konzultációt, illetve a médián kívüli, közvetlen kommunikációs formákat.
   
A válság körülményei között már "nem kielégítő" a brüsszeli szerkezet 

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az uniós intézményrendszeren is változtatni kell. Az alapítók által kitalált rendszer jól működött a növekedés idején, de most, a válság körülményei között szerinte már "nem kielégítő" a brüsszeli szerkezet és teljesítmény. Úgy vélte, a döntések túlságosan lassan születnek meg, és az uniós vezetők inkább követik az eseményeket, mint meghatározzák azok irányát.
   
Josef Janning, az előadást szervező intézmény egyik igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarország ma már az Európai Unió érett tagjának tekinthető. Méltatta a tavalyi első féléves magyar EU-elnökség tevékenységét is.
   
A politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása

Kérdések kapcsán kitért a miniszterelnök az euróövezet helyzetére is. Úgy vélte, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza - tette hozzá.
   
Mint mondta, Magyarország jövője is az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális. Jelenleg a magyarok többsége elutasítja az euróhoz való csatlakozást, ebben a nemzetközi válságnak is jelentős hatása van - fejtette ki Orbán Viktor. Hangoztatta azt is, hogy az euró megvédelmezése elsősorban azon országok felelőssége, amelyek jelenleg tagjai az övezetnek.
   
Jövőre Magyarország már a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok közé szeretne tartozni

Emlékeztetett arra, hogy az övezet stabilitásának erősítésében jelentős szerepet játszik a pénzügyi fegyelemmel és együttműködéssel kapcsolatos, úgynevezett hatos jogszabálycsomag, amelyet magyar EU-elnökség alatt dolgozott ki az unió. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország legfontosabb rövid távú törekvése, hogy az idei év végére ne legyen a hanyatló gazdaságú európai országok között. Jövőre pedig Magyarország a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok közé szeretne tartozni.
   
Szintén kérdésekre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország előre kíván lépni az energiabeszerzési függetlenség irányában. Mint mondta, három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban. Ezért az ország olyan energia-útvonalak kiépítésében is érdekelt, amelyek Oroszországot elkerülik.
   
Ezzel kapcsolatban szót ejtett a miniszterelnök az orosz-magyar viszonyról is. Bonyolultnak nevezte azt, emlékeztetve arra, hogy a magyar demokrácia kiindulópontjának 1956-ot tekinti. Ezzel együtt jó kapcsolatok fenntartását szorgalmazta Oroszországgal.