A kormánypárti politikus, II. kerületi polgármester az MTI-nek azt nyilatkozta: a 23 fővárosi kerület vezetői már a kezdetekkor egyhangúlag azon az állásponton voltak, hogy a körzetek határainak igazodniuk kell a kerületek határaihoz. Mint indokolta, a kerületek átlagosan 70-80 ezres lakosságszáma megfelelt az országosan egy-egy járáshoz tartozó lélekszámnak, és a feladatok száma is hasonló, vagyis leghatékonyabban így lehet felépíteni a rendszert.
    
A korábbi, hét-nyolc budapesti körzetről szóló koncepcióról lépésről lépésre folytak az egyeztetések, elsőként a hatáskörök telepítéséről jutottak megállapodásra, majd a legjobb területi felosztásról állapodtak meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) és a szaktárca vezetőjével, Navracsics Tiborral - mondta Láng Zsolt, kiemelve, hogy a miniszter maximálisan együttműködő, kompromisszumkész volt, az egyeztetések kizárólag szakmai érvek mentén folytak.
    
Jelezte azt is, hogy a tárca elfogadta a polgármesterek érveit, és emiatt volt az, hogy közösen nyújtottak be módosító indítványt a parlamentnek. A sajtóban megjelent visszhangokra utalva kijelentette, a megállapodás nem arról szól, hogy "ki kit nyomott le", hanem arról, hogy igenis meg lehet beszélni a dolgokat, és a kormányzat hallgat a józan érvekre.
    
A BÖSZ elnökségi tagja úgy vélekedett: minden félnek az az érdeke, hogy a Budapesten élőknek a legjobb és a legelérhetőbb szolgáltatás jöjjön létre. Mint mondta, az érdemi egyeztetéseken túlvannak, azoknak a későbbi, a feladat- és hatáskörökről szóló módosító indítványokban is nyomuk lesz.
    
A Fidesz-KDNP képviselői - köztük fővárosi polgármesterek, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár, valamint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere - kedden nyújtottak be módosító indítványt a járási törvényjavaslathoz, eszerint a közigazgatási tárca által tervezett körzetek helyett kerületi szinten szerveződhetnének a 2013. január 1-jén létrejövő állami hivatalok Budapesten.
    
Magyarázatuk szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.