Németh Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának ülését követő sajtótájékoztatón emlékeztetett, a közelmúltban elkészítették Magyarország külkapcsolati stratégiáját és az úgynevezett nemzetpolitikai stratégiai keretet, mely utóbbit tavaly novemberben elfogadott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülése. Kiemelte, az említett programok legfontosabb válasza a népességfogyás problémájára az intézményesítés.

Nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára – jelentette ki az államtitkár. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségek hosszú távon életképesek maradhassanak, meg kell teremteni számukra a magyar politikai, oktatási, nyelvhasználati alrendszereket.

Az új magyar alaptörvény egyértelművé teszi, mi az az alkotmányos felelősség, amellyel az anyaország a határon túli magyarok irányába tartozik – folytatta Németh Zsolt, aki egyebek mellett ide sorolta az autonómiatörekvések támogatását.

A magyar politika egyöntetűen támogatja azt, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. A Máért külügyi és jogi szakbizottságának valamennyi résztvevője egyetért abban, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségpolitikának van jövője a Kárpát-medencében – húzta alá a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a közelgő romániai, ukrajnai és vajdasági választásokon ahol a nemzeti alapon szerveződő politikai erőket fogják kitüntetni bizalmukkal annak érdekében, hogy egy erős magyar érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban – tette hozzá Németh.

Megjegyezte, a választások akkor járhatnak sikerrel, ha a határon túli magyar közösségek meg tudják teremteni az egységes fellépés feltételrendszerét.

Répás Zsuzsanna arra hívta fel a figyelmet, az intézményesülés, a magyar intézmények rendszerének megerősítése kulcsfogalom, hiszen, mint fogalmazott, a „magyarság határa addig terjed, amíg a magyar intézmények hatása elér.” Hozzátette, a magyar intézményekhez kapcsolódva tudja egy egyén megőrizni identitását.

A helyettes-államtitkár a nemzetpolitikai stratégia alapján kidolgozott két programra hívta fel a figyelmet. Felidézte, hogy idén az oktatási intézmények prioritásának jegyében hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, amelyre 100 millió forintos keretet különítettek el a Bethlen Gábor Alapban.

Beszélt arról is, hogy ebben az évben indítják el a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot, melynek révén egy olyan hálót alakítanának ki a térségben, amely segíti a külhoni magyar állampolgárok és közösségek jogvédelmét és jogkiterjesztését. Elmondta, ebbe a munkába a külhoni magyar civil szervezeteket is bevonják. Azt szeretnénk, ha minden magyar ember, bárhol is él a világban, érezné azt, hogyha őt magyar mivoltában valami sérelem éri, ne érezze azt, hogy egyedül van. Érezze, hogy mögötte áll a magyar állam és a magyar kormány támogatása, van kire számítania - szögezte le. Hozzáfűzte, az Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg erre a célra.