A reformcsomag tervezetét - amelyet az Európai Bizottság, nem utolsó sorban az első féléves magyar elnökség előkészítő munkáját követően tavaly ősszel terjesztett elő - jelenleg tárgyalják a szakminiszterek. A jogszabály elfogadása jövőre várható. A csütörtöki eszmecserében a tagországok elsősorban a közvetlen támogatások kérdéskörével foglalkoztak.
    
Ezen belül az önkéntes termeléshez kötött támogatás esetében a magyar delegáció értésre adta, hogy az ország számára nagyon fontos ez az uniós finanszírozási forma, amely a jogszabálytervezet szerint a teljes támogatási rendszer 10 százalékát is kiteheti. Hazánk azzal számol, hogy e lehetőség révén tudja pótolni a kifutó nemzeti kiegészítő (top-up) támogatásokat és a szerkezetátalakítási támogatásokat.
    
A bevonható ágazatok listáját több tagállam, így Magyarország is szeretné kiegészíteni, egyebek között a sertés-, illetve a baromfitenyésztéssel, valamint a dohánytermesztéssel.
    
Egy másik részterületet, a fiatal gazdák uniós támogatását a csütörtöki vita tanúsága szerint szinte minden tagállam fontosnak tartja. A magyar felszólalás is egyértelművé tette, hogy hazánk ezt mindenképpen szeretné bevezetni.
    
Az e témában felvetett magyar javaslat az életkor és a számításba vehető terület méretének növelésére vonatkozik. A honi elképzelés szerint ugyanis nem csupán a pályakezdő fiataloknak kellene biztosítani ezt a támogatást, hanem minden 40 év alatti gazda számára. A jelenleg tervezett 25 hektáros korláttal pedig az a probléma, hogy ennek bevezetése esetén Magyarország csak az elvileg lehívható támogatások kevesebb mint felét tudná kihasználni - a javaslat szerint a korlátnak legalább 100 hektárra ellene emelkednie.
    
Hasonló felvetésekkel egyébként számos más tagállam is élt Luxembourgban. Néhányan azt is javasolták, hogy a jelenleg tervezett kötelező rendszerrel ellentétben ez is a kormányokon múló, önkéntes támogatási forma legyen.
    
Magyarországnak nincs kifogása az ellen, hogy e támogatási forma bevezetéséről minden tagállam maga döntsön - fejtette ki Czerván György.
    
A nagy gazdaságok támogatásának felső határával kapcsolatban a magyar delegáció azt vetette fel, hogy a jelenleg tervezett rendszer bonyolultságának enyhítése érdekében a támogatásokat korrigálják a foglalkoztatottak számával. A mostani elképzelésekben szereplő számítási mód ugyanis nagyon bonyolult és adminisztrációigényes: a támogatásokat a munkabérrel és közterheivel, valamint egyéb költségekkel kell korrigálni, és ezek kiszámítása nehézkes.
    
A egyenlő elbánás szempontjait szem előtt tartva a magyar delegáció arra is javaslatot tett, hogy valamennyi támogatási formát tovább lehessen vinni az új rendszerbe - mondta el az államtitkár.
    
Ami a kisgazdaságokat illeti, Magyarország ahhoz a tagállamcsoporthoz tartozik, amely az egyszerűsített támogatási lehetőség működtetését fontosnak tartja.
    
Kitértek a miniszterek az aktív (és így támogatásra jogosult) farmer fogalmának meghatározásával kapcsolatos problémákra is. Mint Czerván György elmondta, az Európai Bizottság immár abban az irányban gondolkodik, hogy a definíció keretében negatív listát állítsanak össze, amely konkrétan megfogalmazná, hogy milyen gazdálkodási formák nem juthatnak mezőgazdasági támogatáshoz. A golfpálya és a repülőtér például egészen biztosan felkerülne erre a listára - jegyezte meg.
    
A KAP-reformon kívüli napirendi pontok egyikének keretében a lengyel delegáció a tejpiaci helyzetre hívta fel a miniszteri tanács figyelmét. A magyar támogatást is élvező felvetés szerint az árak csökkenése miatt újra be kellene indítani az exportvisszatérítések rendszerét ebben az ágazatban, az Európai Bizottságnak pedig meg kellene fontolnia a referencia- és intervenciós árak megemelését is, mert a jelenlegi szint legfeljebb a veszteség csökkentésére alkalmas.
    
Erre adott válaszában a bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a tejpiac helyzetét, de egyelőre nem látja indokoltnak a beavatkozást. A helyzet súlyosbodása esetén azonban a testület kész közbelépni.

A zöldség- és gyümölcstermelő csoportok támogatásának megtartásáért állt ki Magyarország

A zöldség- és gyümölcstermelő csoportok támogatásának nemrégiben bejelentett csökkentése ellen emelt szót Magyarország az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek csütörtöki luxembourgi találkozóján.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a találkozót követően az MTI-nek elmondta, az Európai Bizottság április elején döntött úgy, hogy nem kívánja fenntartani az uniós támogatás korábbi nagyságát.
    
Magyarország szót emelt a terv ellen, és javaslatát hét másik EU-tagállam (Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia) is támogatásáról biztosította. Az államtitkár kifejtette, Magyarország azért nem tartja szerencsésnek a csökkentést, mert azokban a tagállamokban, ahol a termelői szervezettség alacsony volt, a támogatás lehívása jó lehetőséget kínált a termelők csoportosulása, hatékonyabb fellépése érdekében.
    
Az előterjesztés arra is hivatkozott, hogy a zöldség- és gyümölcságazat 2007-es reformjakor az EU megerősítette a szektorban a termelői csoportok alakításának és támogatásának fontosságát. Ráadásul a közös uniós agrárpolitika most tervezett további reformja növekvő támogatást jelez előre erre a célra.
    
A magyar közbenjárásra reagálva Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos csütörtökön kijelentette, hogy a csökkenés csak az újonnan induló termelői csoportokra vonatkozik, a jelenleg működők támogatását semmilyen veszély nem fenyegeti.
    
A biztos azt jelezte, hogy az e célra rendelkezésre álló összeg kisebb lett a korábbinál, és nagy összegű igénylések érkeztek be, amelyeket ebből a keretből egyelőre nem lehet kezelni.
    
A bizottságnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint tavaly összesen 195 millió eurót fizettek uniós keretből a szóban forgó célra, ez évre viszont már 300 millió eurónyi igényt jeleztek előre. Czerván György elmondta: jobban örült volna, ha a brüsszeli válasz az, hogy a finanszírozást továbbra is minden esetben a korábbi szinten tudják biztosítani. Hozzátette, hogy a kérdést a magyar fél napirenden kívánja tartani.
    
Megjegyezte azt is, hogy egyelőre az is kérdéses, milyen összegek fognak rendelkezésre állni az uniós agrárpolitika reformjának 2014-re tervezett életbe lépése, illetve a most készülő hétéves keretköltségvetés (2014-2020) elindulása után.