Répássy Róbert felidézte: három hónappal ezelőtt indult a Btk.-tervezet társadalmi egyeztetése. Széleskörű szakmai és civil szervezetekkel történő egyeztetéseken vagyunk túl – fűzte hozzá. A minisztérium egyeztetett többek között az Országos Bírói Hivatallal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Kúria képviselőivel, és számos civil szervezettel, különböző társadalmi érdekeket képviselő szervezettel, valamint nagyon sok állampolgári észrevétel is érkezett – mondta el az államtitkár. Tettarányos, következetes és igazságos Büntető Törvénykönyv fog születni. Arra törekedtünk, hogy a társadalom igazságérzetével és a méltányosság szempontjaival is találkozzon az új Btk. A kormány célja, hogy hatékony, egyszerű, korszerű és szigorú szabályokat teremtsen – szögezte le Répássy Róbert.
A politikus fontosnak nevezte, hogy az új Btk. választ tudjon adni az elmúlt harminc évben átalakult bűnözési jellemzőkre. Míg a 70-es években átlagosan évi 120 ezer bűncselekmény vált ismertté és ennek mindösszesen 6%-át tették ki az erőszakos bűncselekmények, addig 2010-ben összesen közel 450 ezer regisztrált bűncselekmény történt, és az erőszakos, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik. Répássy Róbert arra is emlékeztetett: az új Btk. megalkotásának szükségessége már több korábbi kormányzati ciklusban is felmerült, 2001-2006 között miniszteri biztos irányította az előkészületeket, de nem vezetett eredményre.
Az Új Büntető Törvénykönyv az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat természetesen megőrzi. Vagyis továbbra is érvényesül például az erőszakos elkövetőket sújtó három csapás intézménye, az uzsorások elleni szigorú szabályok és a hajléktalanok büntetőjogi védelme, illetve a náci vagy kommunista bűnök tagadása vagy az „egyenruhás bűnözésre” vonatkozó szabályok – fogalmazott az államtitkár.
Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt. A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban új tényállásként fog szerepelni, amennyiben azt az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában követik el. Bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett vesztegetés minősített eset lesz, a strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozására is új tényállást tartalmaz az új Btk.
Szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek, a közfeladatot ellátó személyek (pI. pedagógusok, mentők, nevelők) elleni erőszak és a súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetőire. Új büntetési és intézkedési nemek segítenék az igazságszolgáltatás hatékonyságát, mint a jóvátételi munka, az elzárás, a sportrendezvényektől való eltiltás. Az új Btk. korszerű válaszokat képes adni a mai kor kihívásaira, például a számítógépes gazdasági bűncselekményekre és a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek modern kori rabszolgatartására (az ún. kényszermunkára). Választ ad doppingbűncselekményekre vagy a gyógyszerhamisításra is.
Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, természetet védő szabályok. Önálló tényállás lesz az orvvadászat és az orvhalászat, illetve az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés is. A termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ezt az úgynevezett zsebszerződésekkel szembeni büntetőjogi fellépésnek szánja az új Btk. Nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédek vagy közjegyzők is – fűzte hozzá Répássy Róbert. A genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése is új bűncselekményként kerül szabályozásra. A szexuális erőszaknál nem pusztán az élet vagy testi épség fenyegetése, hanem az érzelmi fenyegetés is büntetendővé válik. Az új Btk. átvenné azt a szabályt, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, melyek gyermekekkel kapcsolatosak. Ugyancsak a gyermekek hatékonyabb védelmét szolgálja, hogy bűncselekmény lesz a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is. Különös védelmet kapnak a fogyasztók is – sorolta a tervezett változásokat Répássy Róbert.
Az eredeti tervezethez képest módosult a büntethetőségi korhatás is. A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében 12 évre csökkenne, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók. Az eredetiekhez képest módosulna a jogos védelem szabálya is. A jogos védelem megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon; a lakásba való behatolás esetében azonban minden esetben az élet elleni támadást is feltételezi a törvény. Az észrevételek hatására számos új büntetőjogi tényállással egészült ki a tervezet. Az együtt élők közötti lelki bántalmazás címén új büntetőjogi tényállást vezetnek be, új bűncselekmény a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, a belépésre jogosító biztonsági okmányt hamisítása, gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása.
Új bűncselekmény lenne a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki a bevándorlási szabályok megsértésével az állampolgárság megszerzése érdekében köt érdekházasságot vagy fogad örökbe. A gazdasági csalás új bűncselekmény-tényállásként kerülne szabályozásra, amely a hűtlen vagy hanyag kezeléstől annyiban tér el, hogy nem feltétlenül kell közvetlen anyagi hátrány okozni, csalárd gazdálkodási magatartás is megvalósíthatja ezt a bűncselekményt. Ez alapesetben vétségnek számít majd, de üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetve súlyosabbnak minősül.