Bagó Zoltán a horvát parlamentben kiemelte, hogy a strukturális és kohéziós alapok csatlakozás utáni felhasználására való felkészüléshez az előcsatlakozási alapok által nyújtott támogatások nagyban hozzájárultak. Azonban az adminisztratív kapacitások további megerősítésére hívta fel a figyelmet az alapok minél sikeresebb lehívása érdekében.

Ivo Josipovic horvát elnök a delegációnak elmondta, hogy Horvátország új kormányának fontos feladata, hogy befektetőket vonzzon az országba, amit az adminisztratív eljárások csökkentésével és a befektetőket megillető jogi védelem megerősítésével tudja elérni. Tájékoztatott arról a sajnálatos tendenciáról, hogy az EU-csatlakozásról szóló népszavazás során a fiatalok körében magas az aránya azoknak, akik nem szavaztak vagy a csatlakozás ellen szavaztak. Ezt a szavazói viselkedést a fiatalok gyanakodó természetével magyarázta.

Neven Mimica horvát miniszterelnök-helyettes a hajógyárak privatizációjának helyzetéről elmondta, hogy a spliti hajógyárnak az új tulajdonosát kiválasztották, a rijekai és trogiri gyár esetében pedig egy új privatizációs program kidolgozása van folyamatban, melyet 1-2 hónapon belül le kívánnak zárni.

Bagó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy a Szerbiával fenntartott jövőbeli stabil jószomszédi kapcsolatuk széleskörű politikai támogatást élvez, hiszen Szerbiát a régió stabilizátorának tartják. Kiemelte azonban, hogy a vasárnapi szerb elnökválasztás egy rendkívüli tesztje lesz ennek a jövőbeli kapcsolatnak.

Bagó Zoltán a horvát parlamentben kiemelte, hogy a strukturális és kohéziós alapok felhasználása a horvát csatlakozás után kiemelt jelentőséggel fog bírni az ország felzárkóztatása szempontjából, és ezen pénzügyi alapok hatékony lehívására való felkészüléshez az előcsatlakozási alapok nagyban hozzájárultak. Hangsúlyozta, hogy nincs általános recept a strukturális és kohéziós alapok sikeres lehívására, de az Unió országos pecifikus ajánlásainak betartása pozitív eredményekre vezet.