Pontosan hol lesz a WIGNER Adatközpont helyszíne?

A XII. kerületben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) területén, Csillebércen, úgy, hogy 2013. januárjától működnie kell.

A helyszín kiválasztásánál a XII. kerület önként ajánlkozott?

Nem. A terület a KFKI-hoz tartozik, ők vannak kapcsolatban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel (CERN), az Akadémia intézeteként ők pályáztak, mi csupán mint hatóság segítettük az Akadémiát, valamint kiemelt figyelemmel és odafigyeléssel kezeltük a szükséges engedélyeztetési eljárásokat. Büszkén mondhatom, példás gyorsasággal jártak el a kollégáink.

Az adatközpont a digitális megújulás újabb állomásának is tekinthető?

Természetesen, hiszen az európai digitális menetrend és a Digitális Megújulás Cselekvési Terv stratégiájába is jól illeszkedik az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának nagyberuházása, a 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) támogatásával felépülő WIGNER Adatközpont, amely a legmodernebb technológiai színvonalú kiszolgáló infrastruktúra lévén kivételes energia-hatékonysággal, környezetbarát módon támogatja a kutatás és innováció dinamikusan változó igényeit. Hazánkban sokat fejlődött az elmúlt években az adatkommunikáció, amely annak idején főként az akadémiai hálózaton valósult meg. Később erre épült rá az iskolai Sulinet hálózat, majd ez lett az alapja a mai KözHálónak, amely egy, az egész országot behálózó informatikai alapközmű, amely valamennyi, a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola, valamint a közfeladatokat ellátó egyéb szervezet, továbbá a civil szervezetek számára biztosítja a hozzáférést a világhálóhoz. Hogy ezt lehet-e, kell-e átváltani a most kiépített gigászi kapcsolatra, az voltaképpen pénzügyi kérdés, mert azok a szolgáltatók, akik a jelenlegi hálókat bérlik, lehet, hogy kedvezőbb ajánlatként tekintenek majd a most létrejövő, alapvetően a fizikai kutatásokat szolgáló rendszerre. 

Miben lesz egyedülálló az adatátviteli hálózat?

Úgy tudom, hogy városok között, tehát kültéri hálózatban ilyen mértékű, kezdetben másodpercenként 100 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó kapacitás nincs máshol. Nem tudjuk, milyen adatforgalom zajlik a Pentagon épületén belül - nem is a mi dolgunk - elképzelhető, hogy ott létezik ehhez hasonló mértékű adatátvitel, de földrajzilag ekkora kapacitást még nem építettek ki. Ez a projekt legalább akkora technológiai újítás, mint a Pest és Vác között 1846-ban létesített vasútvonal, amely Magyarország legelső közforgalmú gőzvontatású vasúti pályájaként épült.

Ha már a Pentagonnal vont párhuzamot, adódik a kérdés: milyen jellegű adatátvitelt bonyolít majd le a létesítmény? Kizárólag kutatási adatokra, eredményekre koncentrálódik, vagy egyéb jellegű adatforgalom is zajlik majd a hálózaton?

Ez egy olyan szélessávú kapacitás, amit nem folyamatosan, de az idő túlnyomó többségében a CERN kutatóintézet részecskegyorsítója használ. Itt nagyon nagy mennyiségű adat feldolgozásáról van szó, de mindez természetesen nem köti le teljesen a hálózatot, tehát erre rátelepülhetnek olyan kapacitások is, amiket ma egyébként elég sok pénzért bérlünk nagy, nemzetközi programok keretében.

Tehát az adatforgalom gerincét a tudományos adatok jelentik?

Igen, de meg kell említenem, különösen jó, hogy a kormány felismerte, hogy itt egy óriási és kihasználható kapacitás jön létre, és egy védett, speciálisan erre a célra létrehozott helyszínre akarja fokozatosan föltelepíteni az állami és közigazgatási adatbázist.