FIDESZ.HU > Hírek |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Répássy: A kodifikáció célja a rend helyreállítása volt
|
|
A jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatába illeszkedik az új Büntető törvénykönyv (Btk.) - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kódex kormány által már elfogadott tervezetéről pénteken, a Károli Gáspár Református Egyetem szervezte konferencián Budapesten. |
|
Létrehozva: 2012. május 4., 17:11 |
A napokban elfogadott javaslatról a parlamenti vita után még az első félévben szavazhat a törvényhozás, az új kódex várhatóan egy éves felkészülési idő után 2013-ban lép hatályba.
Répássy Róbert kiemelte, hogy a jelenlegi, 1978-as Btk.-t több mint százszor módosították, mintegy másfélezer változtatást "szenvedett el" a törvényszöveg, és ezek a változtatások a különböző kormányok ellentétes büntetőpolitikája miatt jelentősen rontották a kódex koherenciáját. Ezért a kodifikáció egyik alapelve, hogy a kódex megbomlott összhangját újraalkossák, de tartózkodjanak a felesleges változtatásoktól és megtartsák a már bevált megoldásokat. Ennek jegyében a Btk. általános részének dogmatikája, alapelvei és alapfogalmai lényegében megmaradtak. A kodifikáció célja pedig a polgárok biztonságérzetének javítása, a rend helyreállítása volt, ezt szolgálják a szigorítások, amelyek főként a visszaesőket fenyegetik.
A büntethetőségi korhatár 12 évre csökkentése kapcsán az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez csak néhány élet elleni cselekmény elkövetőjére vonatkozik, és minden esetben előfeltétel a beszámítási képesség vizsgálata. Ez a rendelkezés a Btk. tervezetének két hónappal ezelőtti társadalmi vitára bocsátását követően került be a tervezetbe.
Polt Péter legfőbb ügyész előadásában a büntethetőségi korhatár csökkentése kapcsán szintén azt hangsúlyozta, hogy az csak néhány súlyos bűncselekménynél merül fel, és pszichológus szakértő vizsgálja az elkövető beszámítási képességét. A legfőbb ügyész támogatta a jogos védelem körének szélesítését, az önkényuralmi jelképek ügyében pedig kifejtette: az ügyészség tartja magát a hatályos és az új Btk.-ban is szereplő szabályozáshoz, az ennek nyomán magyar bíróságok előtt született marasztaló ítéletek azonban rendre a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt kötnek ki, ezt a problémát azonban a cselekmény célzatosságának törvénybe emelésével orvosolni lehetne.
Kónya István, a Kúria büntető kollégiumának vezetője jogtörténeti eseménynek minősítette az új Btk. megalkotását, amely, ha jól működik, generációkat képes kiszolgálni. Elmondta, hogy a korábbi évek kodifikációja félelmet kelthetett a jogalkalmazókban, mert "a jogalkotás varázsától megrészegült kodifikátorok" a nemzetközi jogirodalomból "csipegetve" nem ügyeltek az egységesség és az alkalmazhatóság követelményére. Ezúttal azonban széles körű társadalmi vitán nyugvó kodifikáció zajlott, amelynek utolsó fázisában megfogadták a szakma, a jogalkalmazók javaslatainak jelentős részét.
A jogos védelem szélesítését a kollégiumvezető is üdvözölte, csakúgy mint a büntethetőségi korhatár 12 évre szállítását az élet elleni cselekmények esetében. Már a XX. század első felében hasonló szabályozás volt Magyarországon, azóta pedig a gyerekek csak még fejlettebbé váltak, ezért "talán megkérdezhetünk egy 12-14 éves gyereket, hogy mire gondolt, mikor feldarabolta a nagymamát" - érvelt a szakember, aki azt is megjegyezte: a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma évi 2-3 ezer, 2001 óta jobbára csökken, ám a megtörtént esetek egyre drasztikusabbak.
Ebben a témakörben Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt emelte ki, hogy a "Ne ölj!" parancsát 12 éves korra már megtanulják az emberek, ezért szerinte még a büntethetőség beszámítási képesség szakértői vizsgálathoz kötése is szükségtelen.
Az államtitkár elmondta, hogy az új Btk. hatályba lépése kapcsán számos más jogszabály is módosul, így például a büntetőeljárási törvény, vagy a büntetés-végrehajtásról szóló. Van olyan elképzelés, hogy a jövőben az előzetes letartóztatásban lévőket esetenként nem a büntetés-végrehajtási intézetekben tartanák fogva, hanem nyomkövető eszközzel otthonukban töltenék le a kényszerintézkedés időtartamát, és hasonló távlati elképzelések fogalmazódtak meg a jogerős szabadságvesztésük utolsó időszakát töltőkkel kapcsolatban is, ezek megvalósításához azonban jelentős anyagi források is szükségesek.
Felkai László jelezte, hogy az új Btk. elfogadása után is maradnak nyitott problémák ezen a területen, ilyen például a külföldi internetszolgáltatók ügye.
Salamon László, a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjogi normáknak a lehető legszélesebb társadalmi konszenzuson, megingathatatlan morális alapokon kell nyugodniuk, valamilyen formában, közvetett módon, de a bibliai tízparancsolatra kell, hogy visszavezethetőek legyenek. Továbbá a kor számos problémájára, így például az erőszak, vagy a kábítószer terjedésére nem csak a büntetőjog, de az egész társadalom erkölcsi normáinak megerősítésével lehet csak hatékony válaszokat adni.
Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a tervezet nagy részét az ügyvédség elfogadhatónak tartja, ugyanakkor elvi alapon ellenzik a törvényben kötelező jelleggel meghatározott fajtájú és mértékű büntetéseket, hiszen az egyes ügyek összes konkrét körülményének mérlegelését nem lehet elvonni az eljáró bírótól. Az új Btk. tervezete éppen ezt teszi az egyes esetekben kötelezően kiszabandó - esetenként tényleges - életfogytiglan, vagy pénzbüntetés esetében, csakúgy, mint amikor a jogos védelem egyes eseteit megdönthetetlen vélelemmé nyilvánítja, és még csak az ellenbizonyítást sem engedi meg. Bánáti szerint ebben a körben "tragikus", a közvéleményt megrázó esetekre lehet számítani, ha nem változik a szabályozás.