Kemény és keserű szavakkal illette a nemzetközi és különösen az európai uniós hozzállást a nemzeti kisebbségi autonómia tárgyában Tőkés László királyhágómelléki református püspök. A Budapesten tartott kétnapos kisebbségi konferencián az erdélyi lelkész-politikus segélykiáltást hallatott a házsongárdi temető megmentése érdekében és nagyon sérelmezte, amiért mind a román hatalom, mind az EU-alkotmányozó országok képviselői szitokszóként értelmezik az autonómia fogalmát.

A kelet-közép-európai renszerváltások idején a kisebbségi jogok terén hirtelen felfutás volt érzékelhető, mondta Tőkés László, ő maga is "belecsöppent" az európai konferenciákba és tárgyalásokba. Ám a délszláv háború és a szovjet utódállamokban dúló belső harcok következtében elhaltak az autonómiáról szövögetett, reménykeltő álmok, s átértékelődött a kisebbségi téma Európában. A stabilitás veszélyforrásának kiáltották ki az autonómiatörekvéseket, s nemcsak Romániában a román fennhatóság, hanem nyugat felől is gyakran hallatszottak ilyen hangok.

Az erdélyi magyarok kisebbségi jogküzelmükben újra defenzívába kényszerültek, sőt, a román titkosszolgálat egyenesen a nemzetbiztonság veszélytényezőjévé minősítette az autonómiatörekvéseket, egy sorba állítva a korrupcióval és kábítószercsempészettel. Iliescu és Nastase a szeparatizmus vádjával illette az autonómiáért szót emelő magyarokat, rendőrségi zaklatásokat kellett elviselniük ismét az elkötelezett nemzeti kisebbségi jogokért küzdőknek.

Tőkés László budapesti beszédében nem kímélte az RMDSZ vezetőit sem, bírálatában azt állította, hogy megszegik esküjüket, s programjukat sem teljesítik. Az RMDSZ 1993-as programjában ugyanis már szerepelt a háromszintű autonómia-rendszer elérésének célja, s az 1996-os budapesti magyar-magyar csúcsértékezleten is valamennyi magyar párt aláírta azt a közös nyilatkozatot, amely az autonómiát jelölte meg, mint tárgyalások útján elérendő, távlati célt.

"Nosztalgiát érzünk Horn Gyula kormánya iránt " - jegyezte meg fanyarul a püspök. - Az akkori kisebbségi államtitkár, Tabajdi Csaba ma megbélyegző kifejezéseket használ az erdélyi autonóm törekvésekkel kapcsolatban, a Medgyessy-kormány pedig egy követ fúj Nastaséval. Csalódást okozott az erdélyi magyarságnak az is, hogy az EU-alkotmányozásból kimaradt a nemzeti kisebbségi egyéni jog, az Európai Uniónak nincs kiépített kisebbségvédelmi rendszere - mondta.

"A fejünkre borítják az eget" - mondta fájdalmasan Tőkés. - Az autonómiát ezek szerint nem konfliktuskezelésre, hanem konfliktusgerjesztésre használják az EU-ban, bennünket pedig radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának tartanak" -fejtette ki markáns véleményét . - "Balkáni viszonyok" közepette küzdünk az autonómiáért, a megalakított Székely Nemzeti Tanács az ügyet eláruló RMDSZ helyett törekszik folytatni a megkezdett munkát" - jelentette ki.

"Nyugtalanok vagyunk, de mi soha nem fogjuk vérbe borítani Erdélyt, miként vádolnak bennünket" - nyomatékosította Tőkés. - " Nincs fegyverünk hozzá, nem is akarjuk, hogy legyen, a mi egyetlen alternatívánk az autonómia." - A külföldi politikusok, pártok és a testvérek segítségét kérte az erdélyi magyarság és a határokon túli magyar kisebbségek érdekében, s a kolozsvári házsongárdi temetőért is fölemelte szavát.

Az emblematikus temetkezési hely a XVI. század óta nemzeti sírkert, s bár Trianon óta igyekeznek jelképiségét eliminálni, a legangyobb veszélybe most került. " A holtakat vonultatja a hatalom hadba a holtak ellen," - fogalmazott váteszi szavakkal Tőkés - "a magyar sírokra és az azokban nyugvó apák csontjaira román apák tetemét temetik, a hivatal cinkos összekacsintása mellett" - mondta. Ez a szentséggyalázás a nemzetközi közvéleményt is fel kell hogy rázza, s reméli, közbenjárnak az EU befolyásos szakértői a román vezetésnél annak érdekében, hogy szűnjön meg a temetők autonómiája elleni támadás.

Zsohár Melinda, Magyar Nemzet

fidesz.hu