Az elnökségi ülést követően Surján László az EP néppárti alelnöke elmondta: "A javaslat számunkra különösen fontos. Raoul Wallenberg Magyarországon fejtette ki tevékenységét, amellyel magyar zsidók ezreit mentette meg az Auschwitzba való deportálástól és a biztos haláltól, ezért mi külön hálával tartozunk neki. Örömünkre az Elnökség egyhangúlag támogatta a javaslatot. Ez lehetővé teszi, hogy a budapesti közterület elnevezés, emlékmű és szobor mellett egy európai parlamenti ülésterem is őrizni fogja emlékét". A kereszténydemokrata EP-képviselő hozzátette: "Felfoghatatlan, hogy 1945-ben a szovjet erők miért hurcolták el a svéd diplomatát és szomorú, hogy későbbi sorsa, halálának körülményei máig tisztázatlanok".
Günnar Hökmark, a néppárti frakció alelnöke és a svéd néppárti delegáció vezetője a döntés kapcsán kijelentette: "Örömmel tölt el, hogy Raoul Wallenberg emberiség szolgálatában kifejtett tevékenysége elismerést nyert az Európai Parlamentben. Büszkeséggel tölt el svédnek lenni".
Háttér: A magyar kormány a 2012-es évet az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából Raoul Wallenberg Emlékévnek nyilvánította, és döntött a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról. Az emlékév során olyan eseményekre kerül sor hazánkban és Európa több országában, amelyek célja, hogy a fiatalok számára lehetőséget biztosítson a megemlékezésben való részvételre.