Az altábornagy emlékeztetett: a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal bázisán megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, amelynek létrejötte és tevékenysége hosszú távon meghatározza a honvédelmi érdekek óvását, ezen keresztül az ország, a nemzet védelmét. Rámutatott: munkájuk a hétköznapokban kerül mérlegre, ezért nem hibázhatnak, a szolgálat felelősséggel végzett, hozzáértő munkájára van szükség a jövőben is.     

Az altábornagy felidézte:  a jogelőd katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az integráció előkészítését a politikai, kormányzati szintű döntés megszületését követően rövid, de alapos és körültekintő tervező munkával kezdték meg.  Az integráció két ütemben történt: 2011 decemberéig a két hivatal szervezetének átgondolt racionalizálása történt meg, idén január elsején pedig az összevonásukkal megalakult a KNBSZ. Ezzel megkezdődött az új szervezet kialakítása, a katonai hírszerző- és elhárító tevékenység egységes vezetési rendszere, valamint a műveleti, valamint művelet-támogató szervezetek, a költségvetési források takarékosabb felhasználását biztosító gazdasági, logisztikai rendszer kiépítése.    

 Hangsúlyozta: az integráció során a legfontosabb szempont az volt, hogy a műveleti tevékenység hatékonysága ne csökkenjen, az integrációt követően pedig növekedjen. A szempontok közt sorolta fel a honvédelmi tárca, a honvédelem vezetésének információellátottságának magasabb szintjét,  amelynek érdekében megszüntették a párhuzamosságokat, egyértelműbbé tették a feladatokat, ú j értékelési és ellenőrzési rendszert vezettek be.  

Kovács József kitért arra, hogy felgyorsították az információáramlást mind a szervezeten belül, mind a döntéshozók irányába. Az altábornagy arról is szólt, hogy az integrációval csökkent a vezetők száma, ugyanakkor megőrizték azt a szakmai kultúrát, és azt a jól felkészült szakembergárdát, amelyet a jogelődöktől örököltek. A gazdálkodásról szólva azt mondta: a létszám optimalizálása éves szinten 200 millió forint, a támogató rendszerek összevonásával évi 250 millió forint, az attasé irodák átszervezése évi 60 millió forint megtakarítást jelent a 9 milliárd forintos költségvetésű szervezet számára.     

Az új szolgálat létrejötte Kovács József szerint arra is alkalmat adott, hogy elhelyezzék ezt a munkát a nemzetbiztonság rendszerében, és példaként említette, hogy számos társhatósággal együttműködési megállapodást kötöttek. Arról is szólt, hogy a nemzetközi együttműködésre is kiemelt figyelmet fordít a KNBSZ, s megjegyezte külföldi társhatóságok közt vannak olyanok, amelyek hasonló összevonást évek alatt végeztek el. Nagy kihívásnak nevezte a szolgálat majdani elhelyezését, a központi objektumba költöztetéstől további kiadáscsökkentést remélt, a felszabaduló objektumok értékesítéséből pedig a honvédelmi tárca jelentős bevételére számíthat.     

Kovács József aláhúzta:  „ez a szakma állandó készenlétet, feltétlen odaadást igényel (…). Mindaz, amit mi honvédek teszünk, a haza, a nemzet érdekeit szolgálja”.  Hozzátette,  kéri és el is várja munkatársaitól, hogy az eddig tanúsított elkötelezettséggel, magas színvonalon folytassák munkájukat a jelmondatuk szerint: a hazáért becsülettel.     Az állománygyűlésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, valamint a társszolgálatok, többek közt a Terrorelhárítási Központ vezetője.