- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2012. január 1-től működik, ahol a rendőrtisztek, a honvédtisztek és a civil közszolgák eddig különálló képzését integrálta a kormány. Mi indokolta az összevonást?

- A nemzeti ügyek kormányának a kezdetektől fogva komoly célkitűzése volt a közigazgatás megújítása, javítása. Ez egyrészt jelenti a közigazgatási intézményrendszer működési mechanizmusainak az átszervezését. De ezen túl az a felismerés áll az NKE létrehozásának hátterében, hogy úgy is lehet javítani a közigazgatás minőségét, ha már az oktatásnál megkezdődik a szemléletváltás. Ha az egyetemi képzést sikerül jobbá tenni, attól remélhető az, hogy hatékonyabb lesz a magyar közigazgatás, rövidebb lesz az ügyintézés ideje, és jobb minőségű lesz az a szolgáltatás, amit az állampolgárok felé nyújt a magyar állam. Az új egyetem létrehozásán rengeteget dolgozott a három fenntartó miniszter és Gál András Levente kormánybiztos. Január 1-től pedig Patyi András rektor áll a szakmai munka élén.

- Nem tagadható azonban, hogy vannak speciális elemei mindhárom kar képzésének...

- Igen, de van jelentős átfedés is a közszolgálatban különböző módon résztvevő hallgatók képzésében is, ezért érdemes a felesleges párhuzamosságokat megszüntetni. Továbbá az egységes stabil közigazgatási életpálya és a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság biztosítása érdekében indokolt egy egységes, integrált egyetemi képzés megvalósítása.

- Külföldi mintákat is figyelembe vettek, amikor elkészítették az NKE koncepcióját?

- A kormány a józanész alapján próbál eljárni, és úgy gondoljuk, hogy amit már kitaláltak, azt nem kell újra feltalálni, hanem azt a számunkra leghasznosabb módon alkalmazni kell. Ugyanakkor komoly nemzetközi elemzések előzték meg a közszolgálati egyetem létrehozását. Ez egy olyan modell, ami angolszász területen hosszú ideje – de a kontinentális Európában is -, bevált és jól működő képzési formája a közszolgáknak.

- Ha továbbra is a külföldi példáknál maradunk, akkor azt láthatjuk, hogy a közigazgatásban dolgozók képzésére létrehozott intézményeket kifejezetten impozáns épületekben helyezik el. Kiváló példa erre a francia Ecole Normale Superieure épületegyüttese Párizsban. Milyen tényezők alapján mérlegeltek, amikor kiválasztották az egyetemi campus helyszínét?

- Úgy gondolom, hogy egy nagyon szerencsés – több szempontot érvényesítő - döntés született azzal, hogy Józsefváros ad otthont a campusnak. A VIII. kerület hagyományosan egyetemi városrész, hiszen a legtöbb egyetemi létesítmény ebben a kerületben koncentrálódik. Gondoljunk csak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, a Trefort-kertre vagy az ELTE létesítményeire, de itt volt egykoron a Ludovika, a Magyar Királyi Katonai Akadémia is. Ráadásul egy olyan területen valósul meg a projekt – az Orczy-kertben és környékén -, amely eredeti állapotához képest folyamatosan épül le. Köztudott, hogy a korábbi évtizedekben a zöldterületet jelentős részben ipari tevékenységgel csökkentették. De kicsivel kijjebb, a Korányi és Diószeghy utcák környékén is van egy olyan övezet, ahol az épületek állapota folyamatosan romlik, és nagyon komoly közbiztonsági problémák vannak.

- Ezek szerint a projekt a teljes városrész rehabilitációját is célozza…

- Így van, hiszen azzal, hogy ide kerül az egyetem, egyrészt a hagyományos városszerkezetnek megfelelően cselekszünk, másrészt pedig sikerül teljes egészében megfordítani egy rossz irányú folyamatot. Azokat a területeket, amelyeket a szocializmus időszakában kimetszettek a kertből, és ipari területek lettek, zölddé tesszük, és bevonjuk a közparkba. Ezáltal elérjük azt, hogy közel egy hektárral nő egy belső budapesti területen a zöldfelület. Mindezen túl egészen bizonyos az is, hogy az Orczy-kert rekonstrukciójával több szabadidős és sportolási lehetőségük lesz a józsefvárosiaknak is, hiszen sportcsarnok, tornacsarnok és uszoda is épül az egyetemi campuson.

- Említette, hogy a projekt megvalósulásával nőni fog a közbiztonság a környéken. Milyen konkrét intézkedésekben fog ez megnyilvánulni?

- A Diószeghy utcában két olyan telek van, amelyekre rendőrtisztek számára épülnek létesítmények. Az egyik egy speciális képzési helyszín, az úgynevezett Taktikai Blokk, a másik pedig egy kollégium lesz. Ez azt jelenti, hogy állandó rendőri jelenlét lesz ezeken a pontokon.

- A közbiztonság javulása mellett milyen pozitív hatásai lehetnek még a városrész rehabilitációjának?

- Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy javul az életminőség Budapest ezen részén. A Bárka Színház is nyertese lehet ennek a beruházásnak, ugyanis az a megegyezés született a kerülettel, hogy Józsefváros átadja a közszolgálati egyetemnek a színházat. Így az intézmény az NKE egyetemi színpadaként is fog működni, amellett, hogy megtartja jelenlegi profilját. A projekt keretében kapnak egy vadonatúj díszletraktárat és próbatermet, ami nagyon hiányzik ma a Bárkának. Mindezek mellett sikerült úgy előkészíteni a beruházást, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumnak a közönség által látogatott kiállítóterei zavartalanul látogathatók lesznek. A későbbiekben pedig csak akkor kell a Ludovika épületéből kiköltözniük, ha számukra megfelelő feltételeket teremtettünk egy új helyszínen.

- Milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházást?

- A több mint kétszáz éves Ludovika főépületének felújításával kezdünk. A legutóbbi kormánydöntés értelmében a kabinet elfogadta azt a beruházási koncepciót, ami több mint 200 ezer négyzetméter épület létrehozását és a mintegy huszonhat hektáros park teljes megújulását célozza. Mindezt négy év alatt, 2012 és 2015 között szeretnénk megvalósítani. Ebből az is következik, hogy 2015-ben költözhet a felújított épületegyüttesbe az egyetem.

- Mennyi és milyen forrásból kívánják finanszírozni a projektet?

- A kormányhatározat 4,7 milliárd forintot biztosított az induláshoz. Ebből elvégezhető a főépület teljes rekonstrukciója. De az induláshoz biztosított forrás elég lesz arra is, hogy minden egyéb előkészítő és tervezési munkálatot lefolytassunk. Az a szándékunk, hogy a projekt egy részét európai uniós forrásból finanszírozzuk.Szerencsés lenne, ha a teljes beruházási összeg – ami négy év alatt 24,5 milliárd forint - felét sikerülne részben uniós pénzekből, részben pedig a megüresedő egyetemi ingatlanok eladásából befolyt összegből biztosítani.

- Lévén, hogy egy műemlék jellegű épületről van szó, lesznek olyan részei a Ludovikának, amelyeket eredeti állapotuknak megfelelően állítanak vissza?

- Természetesen, a tervek szerint a történeti hűségnek megfelelően fogjuk helyreállítani a Dísztermet, a Hősök folyosóját és a kápolnát, de lesznek a műemléki funkciót érvényesítve, új terek is, mint például az egységes egyetemi könyvtár, egyes oktatási terek, tanszéki irodák és a rektori hivatal.

- Az egyik legfontosabb célkitűzése a kormánynak a munkahelyteremtés. Egy ilyen volumenű projektnél kézenfekvő a kérdés, hogy a beruházás nyomán jönnek-e létre új munkahelyek?

- A legutóbbi európai választások is azt igazolták, hogy nem oldja meg a problémákat egy olyan egyoldalú politika, ami csak a kiadások visszafogására fókuszál. Csak egy olyan politika vezetheti ki az egyes nemzetállamokat és az uniót is a válságból, ami a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre fektet komoly hangsúlyt. Biztos vagyok benne, hogy sok építőipari vállalkozásnak tudunk lehetőséget kínálni ebben a nagyon nehéz időszakban. Továbbá adóbevétele is lesz az államnak a beruházásból. Végül a Start Munkaprogram keretében több száz közmunkást fogunk foglalkoztatni a projekt négy éve alatt.

- Bár a „Rubik Ház” még csak a tervek szintjén létezik, ugyanakkor egy nagyon ígéretes és impozáns létesítménnyel lehet gazdagabb a főváros, ha megvalósul a beruházás. Ki volt az ötletgazda?

- Volt egy civil emberünk még az átkosban, aki keresztülverekedte magát a szocialista bürokrácián és világhírre vitte saját találmányát: Rubik Ernő. Aztán harmincegynehány évvel később egy másik civil – Radnai Péter – kitalálta, hogy egy Rubik Kockát mintázó épületben létesüljön kiállítóközpont. Ezt az elképzelését eljuttatta a kormányzathoz is, és több kormányzati szereplő, valamint a miniszterelnök tetszését is elnyerte az ötlet.

- Miért pont a Rubik Kocka?

- Néhány elemet kombinálunk itt; egyrészt van a Rubik Kocka, ami a világ egyik legismertebb tárgya a maga színeivel, formáival, rendezett és rendezetlen állapotaival. Másrészt mindenki számára ugyanazt - mégpedig az ember készségét a problémák megoldására, a válaszok keresésére és megtalálására, illetve az elme kreativitásra és innovációra való fogékonyságát - testesíti meg. Végül, de nem utolsósorban magyar találmányról van szó. És hol is lehetne jobb helyen a magyar szellemi teljesítményeket bemutató kiállítóközpont, mint egy olyan épületben, amely formáját, külső megjelenését, színeit tekintve a Rubik Kockát idézi?

- Várhatóan mennyibe fog kerülni a teljes beruházás, illetve tervezik-e, hogy magánbefektetőket is bevonnak a projektbe?

- Milliárdos nagyságrendet érhet el a bekerülési költség, amit néhány év alatt a költségvetés képes finanszírozni, adott esetben kiegészítve európai uniós forrásokkal.

- Mikor kezdődhet meg az építkezés, és mikorra készülhet el a kiállítóközpont?

- 2014-ben lesz negyven éves a kocka, és az nagyon szép eredmény lenne, ha abban az évben meg is kezdődhetne az építkezés, és alapkőletétellel tudnánk ünnepelni a jeles évfordulót. Ehhez azonban még nagyon sok feladatot kell elvégezni, de terveink szerint várhatóan 2017-ben megnyithat a létesítmény.

- A helyszínt kiválasztották már?

- Úgy tűnik, hogy nem nagyon van konkurense a Rákóczi-híd melletti budai területnek, szemben a Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal. Ráadásul ez egy állami tulajdonban lévő terület, ami egyszerűsíti a beruházás megvalósítását. Azonban azt is ki szeretném emelni, hogyha évtizedekre, vagy talán még hosszabb időre tervezünk, nem szabad elkapkodni semmit. Mélyen hiszek a párbeszédben, tehát az előkészítő munkának meg kell adni a megfelelő időt, hogy minden gondolat felszínre kerülhessen, és minden javaslatot, ötletet alaposan megfontolhassunk. Körülbelül egy éves munka után - amiben történészek, muzeológusok, tudománytörténészek és civilek is részt vehetnek - letisztulhat a koncepció, hogy mit és hogyan állítsunk ki. Ennek alapján pedig elkészíthető az épület programja, ami alapján várhatóan jövőre kiírható egy nemzetközi építészeti pályázat. Ezt követően kiválasztható a terv és a tervező, be lehet szerezni az építési engedélyeket, majd kiírható egy közbeszerzési pályázat a kivitelezésre. Ez a folyamat természetesen időigényes, de mindig azt szoktam mondani, hogy néhány évtized megér egy-két év nagyon alapos előkészítő munkát. Ugyanis amit az előkészítés során elrontunk, az építkezés során már vagy nem, vagy csak jelentős költségnövekedés árán hozható helyre.

- Ráadásul az elmondottak alapján ez egy olyan épület lehet, amelynél a láthatóság kiemelt szempontként szerepelhet…

- Jó ötletnek tűnik, hogy a Dunára fűzve valósuljon meg a projekt. Az a célunk, hogy ez egy eleven budapesti épület legyen, amiben és ami körül folyamatosan zajlik az élet.

- Mit és hogyan fognak kiállítani, mi lesz a tényleges funkciója a létesítménynek?

- A „Rubik Ház” a magyar szellemi teljesítményeket bemutató kiállítóközpontnak lesz az otthona. Az a célunk, hogy egy nagyon interaktív, élményeket adó, magával ragadó teret hozzunk létre, ahol meg lehet érinteni, ki lehet próbálni a kiállítási tárgyakat. Mindezek mellett nagyon szeretném, ha úgy is működne az intézmény, mint egy inkubációs ház, azaz egyetemistáknak tudnánk biztosítani kutatás-fejlesztési lehetőségeket, laboratóriumokat, szellemi, alkotó műhelyeket, ezzel is inspirálva az új magyar gondolatokat. De az is egészen biztos, hogy olyan helyiségeket is ki kell alakítani, amelyekben a szokásos iskolai környezethez képest izgalmasabban, élményszerűbben lehet a tanórákat megtartani. Bízom benne, hogy nem lesz olyan általános iskolás az országban, aki ne töltene egy napot a központban tanulmányai során.

Cikk:	Elfogadták a közszolgálati egyetemről szóló javaslatot
Cikk:	Orbán: A Rubik-kocka a magyar szellem szimbóluma + képek