Vajna Márton hangsúlyozta, látogatásuk során nyilvánvalóvá vált, hogy a 39 vádlottat érintő Rózsa-Flores-ügy politikai ügy Bolíviában, és a magyar állampolgárságú Tóásó Előd az egyetlen vádlott, aki semmi módon nem kötődik az országhoz. Több bolíviai ellenzéki politikus és újságíró is azt mondta, hogy ami 2009. április 16-án, Santa Cruz városában történt, az egy kivégzés, egy előre megtervezett titkosszolgálati akció volt. A Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi külügyi hivatalvezetője aláhúzta: a magyar hivatalos szervek Tóásó Előd ügyében tett akcióinak koordináltaknak kell lenniük, és lényeges, hogy a nemzetközi szervezetek akciói a magyar hatóságok közreműködésével történjenek.
Vajna Márton ezért is fontosnak tartja, hogy a bizottság ülésén részt vettek amerikai és latin-amerikai országok nagykövetei, Horvátország képviselői, mert elsősorban a nemzetközi közösség nyomása az, ami érdemben tud hatni, eredményt képes elérni. Eddig is sok segítséget kaptunk latin-amerikai országoktól, a múlt héten Martonyi János külügyminiszter Argentínában és Brazíliában járt, ahol partnerei közbenjárását kérte – tette hozzá.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy Tóásó Előd ügyében egységes politikai állásponton van valamennyi magyar párt. A politikus emlékeztetett arra, hogy már 2010 decemberében valamennyi parlamenti párt támogatásával határozatot fogadott el a bizottság, amiben egyértelművé tették, hogy a Tóásó Előddel szemben folyamatban lévő eljárás nem tesz eleget a tisztességes eljárás követelményeinek. Azóta a helyzet csak súlyosbodott – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bolíviai büntető törvénykönyv két határidőt is tartalmaz az eljárásokra vonatkozóan. Az előzetes fogvatartásnak a leghosszabb lehetséges időtartama 18 hónap, ezt visszamenőleges hatállyal Bolívia 36 hónapra emelte. A fideszes képviselő szerint a visszamenőleges hatályról sok helyen lehet vitát folytatni, de a büntetőjog területén semmiképpen nem. Ez az általános nemzetközi alapelvekkel is ütközik – jegyezte meg. A bolíviai büntető jogszabály 36 hónapos határidőt ír elő az ítélet megszületésére, ha ez nem történik meg, akkor megszűnik a büntető eljárás. Ehhez képest lassan 38 hónapja tartják fogva Bolíviában Tóásó Előd magyar állampolgárt úgy, hogy még meg sem kezdődött a büntető eljárásnak a tárgyalási szakasza – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.
A fideszes képviselő beszámolt a Tóásó Elődnél tett látogatásáról is. A magyar börtönviszonyok sem rózsásak, de az ottanihoz képest összehasonlíthatatlanul jobbak – fogalmazott. A börtön egy külső ablak nélküli, hatalmas betontömb, ahol a rabok az életben maradásukhoz szükséges élelmet kívülről kénytelenek beszerezni. Magyar állampolgárok segédkeznek abban, hogy Tóásó Előd jó minőségű élelmet kapjon. A fogvatartás körülményei szörnyűek – vázolta Tóásó Előd helyzetét Gulyás Gergely.
Egyértelműen az a célunk, hogy ebben az ügyben - minden nemzetközi fórum igénybevételével - világossá váljon: egy olyan esetről van szó, aminek nem jogi, hanem politikai alapja van – szögezte le a képviselő. Nem akarunk részt venni Bolívia belpolitikai vitáikban, nekünk az a fontos, hogy az ott ártatlanul fogvatartott magyar állampolgár a lehető leghamarabb szabadlábra kerülhessen – fogalmazott Gulyás Gergely. A fideszes képviselő szerint az Európai Parlament keretei között meghallgatást kellene szervezni Tóásó Előd ügyében.
A bizottság ülésén felszólalt Tóásó Előd testvére is, aki leszögezte: fivére és társai ártatlanok, soha semmilyen terrorista cselekményt nem követtek el Bolíviában és máshol sem. Tóásó Edit beszámolt az ügy furcsaságairól, ellentmondásairól és jogi nonszenszről is. Ez a 38 hónap egy rémálom, amit senkinek sem kívánok – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy 2011 novemberében az ENSZ vizsgálóbizottsága is kimondta, Bolívia megsérti Tóásó Előd egyetemes emberi jogait, letartóztatása önkényes, és azt kérik, hogy helyezzék szabadlábra, vagy változtassanak a státuszán. Bolívia ezt nem fogadja el.
Az ügy gyakorlatilag a sajtóban játszódik, a bíróságon semmi sem történik. Esélyünk sincs arra, hogy egy tisztességes, átlátható eljárásban ítélet szülessen. Egyértelmű, hogy ebben az ügyben a politikai erők dominálnak, és nem az igazságszolgáltatás – húzta alá Tóásó Edit.
2009 áprilisában a bolíviai különleges erők felszámoltak egy állítólagos terrorista csoportot Santa Cruz városában, az akció közben életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Tóásó Előd magyar állampolgárt letartóztatták, a bolíviai hatóságok fegyveres felkelés és terrorizmus vádjával azóta is fogva tartják.