A berlini német nagykövetségen tartott rendezvényt megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kifejtette: az utóbbi évszázadokban többször megnyilvánult a két ország egymásra utaltsága, így a rendszerváltás idején is, amikor Magyarország "döntő lendületet adott" az Európa megosztottságát megszüntető, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot helyreállító folyamatnak, Németország pedig a következő években nagyban hozzájárult a közép-európai térség csatlakozásához a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. 

A sors "ma is összeköt minket", mert Németország nyugalmához nagymértékben hozzájárul a közép-európai térség stabilitása, a régió országainak pedig az erős gazdasági kapcsolatok miatt elemi érdeke Németország sikere. A térség országainak továbbá érdeke, hogy az euróövezeti válságkezelés terhe ne rontsa Németország versenyképességét, Németországnak pedig az az érdeke, hogy régió minden országa "megtalálja a saját útját" a gazdasági-társadalmi gondok megoldásához és a "saját lábára álljon" - fejtette ki.   

Hangsúlyozta: Németország Magyarország "egyik legfontosabb szövetségese és stratégiai partnere". Ugyanakkor a két ország kapcsolatának utóbbi két évében "zavaró fejlemények" is adódtak, "nem egyszer megalapozatlan és félreértésen alapuló támadások" érték Magyarországot. Ezek részben "a sajtóból és a németországi ellenzék soraiból származnak." Ilyen környezetben "nehéz építkezni", ezért köszönet illeti "a német közélet mindazon szereplőit, akik visszafogottsággal és forráskritikával kezelték" a bírálatokat, a magyar álláspont megértésére törekedtek, és "nagyon sokszor támogatták" is azt.   

A 2010-es választás után felállt kormány "megértést kér", mert "hihetetlen munkát kellett elvégezni", a csőd széléről kellett visszarántani az országot, és fel kellett mondani azt a "paktumot, amelyet a rendszerváltozás kezdetén a diktatúra örököseivel kényszerült kialakítani a demokratikus társadalmi mozgalom". Ez az oka változásoknak, amelyeknek "talán leglátványosabb eleme" az új alaptörvény.  

Kövér hangsúlyozta: Magyarország Németországgal együttműködve kívánja megformálni és megvalósítani jövőképét. Hozzátette: "hisszük és reméljük", hogy a Magyarországon zajló "mélyreható átalakulás" a német egység helyreállításában játszott szerephez hasonló módon járulhat hozzá a válság leküzdéséhez és a "közös álom", a "nemzetállamokra épülő, de egységes és erős Európa megteremtéséhez".   

Kövér László előtt Norbert Lammert, a Bundestag elnöke mondott beszédet. Kifejtette: a német és az európai egység helyreállításához adott hozzájárulás és az ezer évre visszatekintő közös múlt Németország lelki szomszédjává teszi Magyarországot. Földrajzi értelemben Németországnak van a legtöbb szomszédja Európában, és van egy olyan szomszédja is, amellyel nincsen közös határa. Ez Magyarország, amelynek népével már évszázadokkal a nemzetállami szuverenitás kivívása előtt is szoros kapcsolatban álltak a németek, hiszen a német és a magyar területek is "Habsburg gyarmatok voltak".  

Lammert szerint önmagában nem volna semmi különleges abban, hogy két országot történelmi korszakokon átívelő barátság köt össze. Német viszonylatban azonban ez nem magától értetődő, természetes dolog, mert nincs sok olyan ország, amellyel Németország évezredes távlatokat tekintve mindig barátságban élt.    

A kapcsolatot tovább mélyítette, hogy az 1989. szeptemberi határnyitással "a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból" - mondta Lammert Helmut Kohl volt kancellárt idézve.    

E kapcsolat dokumentuma az 1992-ben aláírt szerződés, amellyel azonban kötelezettségeket is vállaltak a felek. Megállapodtak egyebek között abban, hogy "az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekednek" - idézte Lammert a szerződés első paragrafusát, hozzáfűzve, hogy a vállalások teljesítését számon kell kérni egymáson. Ez "nem feltétlenül a kapcsolat érzelmi csúcspontja", de egyben a kapcsolat "érettségét is jelzi" - mondta.   

Hozzátette: az utóbbi hónapokban volt mód a kapcsolat érettségének bizonyítására, barátok között természetes, magától értetődő módon vitát folytattak egyebek között az új magyar alkotmányról, és e folyamatban a parlamentek "egyfajta kommunikációs ügynökségként" működtek.