Kövér László a német-magyar barátsági szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából tartott találkozót követő sajtótájékoztatón kifejtette: Magyarország stratégiai partnerként tekint Németországra, aminek nem csak "messzemenő, ezer éves történelmi hagyományai vannak, hanem a jelenben és a jövőben is megvannak a szilárd alapjai".    

Németország továbbá Magyarország első számú gazdasági, kereskedelmi partnere, így mindaz, ami a német gazdaságban történik, "áttétel nélkül kihat" a magyar gazdaságra. Ebből fakadóan Magyarország "minden tőle telhető és elvárható támogatást megad" Németországnak, és örömmel fogadja a magyar gazdaság stabilitását és emelkedő pályára állítását segítő támogatást, mindenekelőtt a működő tőke beáramlását - mondta, példaként említve a Daimler kecskeméti beruházását.    

Hozzátette: másodszor találkozott a Bundestag elnökével, és mindkét találkozás jelképes jelentőséggel bír, mert az Országgyűlés elnökeként az első hivatalos útja is Berlinbe vezetett, ezúttal pedig a húsz éves barátsági és együttműködés megünneplésére érkezett. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke kifejtette: a nagy múltra visszatekintő, "jó és szoros" német-magyar kapcsolatok a barátsági szerződés aláírása óta eltelt két évtizedben a törvényhozás területén is elmélyültek és megszilárdultak.    

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tapasztal-e aggodalomra okot adó politikai fejleményeket Magyarországon, Lammert kifejtette: a barátsági szerződés aláírásával a felek kötelezettségeket is vállaltak, megállapodtak abban, hogy a szabadságjogok tisztelete orientációs pontként szolgál tevékenységükben, ebből adódóan az utóbbi hónapokban élénk, ám "bizalommal teljes és kollegiális párbeszédet" folytattak "a közös értékek kontextusában".    

Kövér László arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy megértéssel viszonyul-e azokhoz az aggodalmakhoz, amelyek a szomszédos országokban keletkeztek az új alaptörvénynek a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó rendelkezései kapcsán, azt mondta: megérti az aggodalmakat, ugyanakkor elvárja, hogy a szomszédos államok belássák, a rendszerváltás óta "soha egyik kormány sem" adott okot bizalmatlanságra az "aspirációkat illetően". Magyarország csupán azt kívánja elérni, hogy a határon túli magyarok "diszkriminációmentes önazonosságot" biztosító körülmények között élhessenek, mint például a belgiumi németek vagy a katalánok - hangsúlyozta.    

Az Országgyűlés és a Bundestag elnöke előzőleg megnyitotta a berlini magyar nagykövetségen a barátsági szerződés húszéves évfordulója alkalmából tartott rendezvényt, majd megtekintette a Bundestag épülete, a Reichstag falán 1991-ben felavatott emléktáblát, amely a magyar-osztrák határ 1989. szeptemberi - az NDK-s menekültek távozását lehetővé tévő - megnyitásának állít emléket.