Kövér László, aki maga is ott volt Székelyudvarhelyen és beszédet is mondott a megemlékezésen, a műsorban úgy fogalmazott, "pontosan azért, hogy ne lehessen bennünket megtámadni, kivárjuk azt a pillanatot, amikor a román államgépezet, beleértve az önkormányzatot is, a prefektúrát, meg mindenki mást, képes arra, hogy civilizáltan egy ilyen folyamatot levezényeljen".
    
Az Országgyűlés elnöke szerint azért fordulhatott elő mindez, "mert történt egy kormányváltás Romániában." Közölte: Románia mentségére el kell mondani, hogy ez a szervezés nem most indult, hanem tavaly ősszel, és az előző román kormány semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy bármiféle kifogása lenne az újratemetés ellen. Hozzátette: jogszerűen nem is lehetett kifogása senkinek sem.

 "Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint" - mondta a házelnök.
    
Az Országgyűlés Hivatala és Magyarország azért vállalt szerepet az újratemetésben, mert Nyirő József madridi sírja a magyar állam sírgondnoksági jogkörébe tartozott. A magyar állam közreműködése nélkül ezt nem lehetett volna megtenni - ismertette Kövér László.
    
Arra a kérdésre, hogy ha nem a kampányidőszakban szervezik meg az újratemetést, akkor talán kevesebb okot adnak a támadásra, Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke felidézte: 2004-ben fogalmazták meg közösen Kövér Lászlóval Nyirő József hamvainak hazahozatalát, amikor az Emlékezés Parkját felavatták. Most látták elérkezettnek az időt, "mert Magyarországon volt egy olyan 2010-es választás, amely ezt lehetővé tette". Ennek megfelelően tavaly ősszel kérték fel Kövér Lászlót elnöktársnak.
    
Mint mondta, azért tűzték ki az újratemetés időpontját pünkösdvasárnapra, mert akkor tartózkodik a legtöbb magyar Székelyföldön. Akkor még úgy volt, hogy a helyhatósági választásokat az őszi parlamenti választásokkal közösen tervezték megszervezni - mondta.
   
 Szász Jenő úgy fogalmazott, hogy egy "kétlejes" igazoláson bukott meg az újratemetés sorsa, a helyi polgármester azonban megtagadta a formai hiba kijavítását. Ezért döntöttek Kövér Lászlóval az újratemetés elhalasztásáról.
    
Olyan ünnepre készültünk, amelyre nem lehet utána ujjal mutogatni, hogy egyetlen ponton is megsértette a román jogrendet, még akkor sem, ha egy kétlejes igazolásról beszélünk, aminek egyébként egy 20 lejes büntetés lett volna a következménye, ha anélkül történik meg az újratemetés - mondta. Hozzátette: nem szerették volna mindezt "magas labdaként" a román hatóságok térfelén hagyni.
   
 Arra a kérdésre, hogy mikor temetik el Nyirő József hamvait, Szász Jenő azt mondta, amikor megvan az igazolás, nem lesz akadálya az újratemetésnek.
    
Kövér László közölte, ha a román állam betartja a saját jogszabályait, akkor egész egyszerűen nincsen módja arra, hogy megakadályozza az újratemetést. "Most el tudta halasztani, el tudta szabotálni". Hozzátette: a hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, "tehát mi nyugodtan újratemethettük volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva".
    
A házelnök szerint, "ha nem lett volna egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés". Hozzátette: ha az elmúlt 20 évben nem adták volna el aprópénzért a magyar nemzeti stratégiai érdekeket Erdélyben, például következetesen ragaszkodtak volna az autonómiához, az állami magyar egyetemhez, és ettől tették volna függővé, hogy miként segítik a mindenkori aktuális román kormányt, akkor már régen túl lennénk ezeken a kérdéseken - mondta Kövér László.
    
Arra a kérdésre, mit tehet Magyarország abban a helyzetben, amikor azt tapasztalja, hogy a magyar kisebbséget folyamatosan megfosztják jogaiktól, Kövér László közölte: "remélem, hogy lesz módunk határozottabb fellépésre is, bár semmiképpen nem szeretnénk a provokációra ugrani", a román kormány szemlátomást szándékosan élezi a feszültséget belpolitikai megfontolásból.
    
"Azt szeretném, ha Kelemen Hunor és a RMDSZ vezetése legalább annyira önkritikus lenne a saját elmúlt 22 évükkel, mint amennyire nekünk önkritikusnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy tudunk-e kellő hatékonysággal fellépni" a romániai magyarok érdekeiért.
    
Szász Jenő ugyancsak hangsúlyozta, hogy 15 év kormányzás után az RMDSZ-nek magába kell tekinteni. Véleménye szerint valamennyi romániai magyar szervezetnek közösen fel kellene állítania egy nemzeti konszenzus programot, amit mindenki aláír, amelyet aztán "körömszakadtáig" képviselnek.