A nemzeti érdek az a fogalom, az a fogódzó, amely mentén értelmezhetőek az elmúlt két év történései: a nemzeti érdek az elmúlt 20-22 évben nem volt használatos Magyarországon, holott bizonyosan létezik valami, ami nemzeti érdeknek nevezhető - mondta a filozófus a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett konferencián, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal.
   
Lánczi András bevezetőjében kifejtette: 2010-ben az ország a csőd szélén állt, a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme pedig jelzés volt, hogy "valami nagyon nincs rendben", és el kell szakadni azoktól a megoldásoktól, amelyek a korábbi kormányokat jellemezték. Ebből kaptunk tapasztalatot az elmúlt két évben, vagyis hogy mit is jelent egy újfajta kormányzás - nagyrészt kényszerek alatt - mondta.

Schüssel: A kormánynak ki kell használnia a többség nyújtotta lehetőséget

Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár szerint az Orbán-kormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét, hiszen a szavazók a reformokra voksoltak a kormány megválasztásával.  A politikus a Fókuszban a nemzeti érdek című csütörtöki konferencián, amelyen az Orbán-kormány első két évét értékelték, kifejtette: bízik a magyar parlamentben és a kormányzó Fideszben, mert egyes kritikákkal ellentétben "nem veszélyeztetik demokráciát", hanem arra használják a hatalmukat, hogy a megfelelő irányba vigyék az országot. Hozzáfűzte, jó, hogy Magyarország és Ausztria nemcsak szomszédok, hanem partnerek is. Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz követhetnek el hibákat, lehet kritizálni őket, de mindenképpen tiszteletet érdemelnek munkájukért - hangsúlyozta.
   
A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által rendezett eseményen Wolfgang Schüssel hangoztatta, "új, modern, józan patriotizmusra" van szükség az európai országokban, olyan új perspektívát kell kialakítani, amelynek a szabadság és a függetlenség áll a középpontjában, egyúttal a hazához tartozást is hangsúlyozza. Mint mondta, Európában egyre nyílik a szegények és a gazdagok közötti olló, a középosztály egyre rosszabb helyzetbe kerül, pedig nagyon fontos szerepet tölt be a demokráciában. Megfigyelhető az is, hogy a fejlődő országokba távozott sok vállalat és ezzel munkahelyek szűntek meg - mutatott rá. Hangsúlyozta: korábban azt hitték, Európában a magasan képzett "technokratáké" a jövő, pedig az iparra, a kis- és középvállalkozások továbbra is szükség van, és azok az országok, amelyek ezeket az alapokat elhanyagolták, "igazán nagy bajban vannak". Kiemelte, az ipart továbbra is fontosnak tartó Németország, Svájc, Magyarország és Hollandia pozitív példáját.
 
Úgy fogalmazott, csak a növekedés támogatásával lehet kikerülni a jelenlegi válságból, de ezt nem újabb hitelek felvételével, még nagyobb eladósodással lehet elérni. Versenyképes üzleti vállalkozásokra, képzett munkaerőre van szükség - mondta, hozzátéve: Magyarország éppen ebbe az irányba halad. A politikus, aki 2000 és 2007 között volt Ausztria kancellárja, kiemelte: az országoknak tisztában kell lenniük az Európai Unió előnyeivel, ezért hozzá kell járulniuk annak munkájához. Az EU-val kapcsolatban azt is megjegyezte: az igazán fontos kérdésekkel kellene az uniónak foglalkoznia, sokszor azonban csak kisebb részletkérdések szabályozásával törődik.
   
Lantos: Értékrendi alapon halad előre a kormány

Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány elnöke a konferencia megnyitóján arról beszélt, a jelenlegi generáció felelőssége a hosszú, "kétgenerációnyi" elvesztegetett idő után megfordítani ország sorsát, és remélhetőleg a kormány tovább halad abban a feladatban, amelybe belevágott. Úgy látta, sok nehézség éri Magyarországot, de ezek ellenére, valamint "az EU korlátai és lehetőségei mentén", értékrendi alapon halad előre a kormány.
   
Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője kifejtette, a konferencián a második Orbán-kormány első két évét "a nemzeti érdek érvényesülésének szűrőjén keresztül" vizsgálják, mert hisznek a közösség erejében és a nemzeti érdek képviseletének fontosságában.

 A konferencián a nap folyamán több kerekasztal-beszélgetést is tartanak, amelyeken részt vesz Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó, Rogán Antal országgyűlési képviselő, a Fidesz-frakció megválasztott vezetője, Trócsányi László párizsi nagykövet, Stumpf István alkotmánybíró, Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, Mezei Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány igazgatója.