"A nemzetállam nagyon is velünk van, él" - mondta a kormány megalakulásának második évfordulója alkalmából szervezett csütörtöki budapesti konferencián a politikus, hangsúlyozva, hogy mindaddig, amíg nem jön létre az egyetemes emberiség, a nemzetek fennmaradnak, még akkor is, ha ezt tagadják "a posztnemzeti gondolkodás élharcosai".

Schöpflin György szerint a nemzet fogalmát nem egyszerű meghatározni, mivel az mindig politikai, kulturális, szociológiai körülmények függvénye, ám a magyar nemzet esetében ezt még tovább bonyolítja a megosztottság, de nemcsak a határon túl élő magyarok nagy száma, hanem az országon belüli megosztottság is, így például a főváros és a vidék között, továbbá az anyagi egyenlőtlenségek, a kölcsönös tisztelet hiánya, a női szerepek egyenlőtlensége, valamint a jobb- és a baloldal közötti politikai megosztottság. Ezeket teljesen kiküszöbölni természetesen nem lehet - folytatta a vitaindítóját -, hiszen mindenhol megtalálhatók, "de mi intenzívebben éljük meg, mint mások". Ennek szerinte alapvetően az az oka, hogy a későn modernizálódott országoknak állandó kérdése: "mit vegyünk át a Nyugattól?". Egyértelmű válasz nem létezik erre, de a kérdés pártpolitikai alapú megvitatása súlyosbítja a megoldást - figyelmeztetett.
    
Az EP-képviselő összegzése szerint amíg nincs elfogadott válasz, addig a nemzeti érdeket is nagyon nehéz lesz kielégítően megfogalmazni. Úgy vélekedett, "a kiút a nagy történelmi kompromisszum". Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a baloldal sem követelhet magának monopóliumot a demokráciát illetően, és a jobboldal sem követelheti kizárólag magának a nemzetet.

A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett tanácskozáson vitaindítót tartott Christian Franck, a Louvaini Katolikus Egyetem professzora is, aki az Európai Unió történetével kapcsolatban az úgynevezett újramegalapítás logikájára hívta fel a figyelmet. Ez jellemezte szerinte a kelet-közép-európai országok csatlakozását is az elmúlt évtizedben, ezek az államok ugyanis mind gazdasági, mind katonai, mind pedig politikai rendszerük szempontjából az újramegalapozás, az újramegalapítás élményét élték meg. Ettől kezdve az EU már nemcsak egy nyugat-európai egységet képez, hanem kontinentális méretet ölt, vagyis a megosztottság nem létezik - mondta, hozzátéve, hogy a kelet-közép-európai EU-elnökségek dimenzióváltást jelentettek a közösségben.
    
A professzor szólt arról is, hogy az EU adósságállománya miatt követni kell a fiskális paktum szigorúságát, és politikai kompromisszumra van szükség, hogy növekedési intézkedések is történjenek.
    
George Pataki, New York állam volt kormányzója a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében hangsúlyozta, Magyarország nagyon rossz gazdasági helyzetben volt, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, de az elmúlt két évben európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket értek el.
    
Az új alaptörvény és a XXI. században szükséges, fontos reformok kidolgozását nagyon nehéz feladatnak nevezte, de - mint mondta - ezek eredményeként a magyar demokrácia megerősödött, és fényes jövő áll előtte. Az Orbán-kormány elkötelezett a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett, és bár nagy kihívások előtt áll, gazdasága erősebbé, stabilabbá válik - fogalmazott.
    
Ezt követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese és G. Fodor Gábor, az alapítvány igazgatója bemutatta a Nemzeti Érdek politikai magazin különszámát.